Németországban 2011-ben hivatalos megfogalmazás szerint "felfüggesztették" az általános hadkötelezettséget, mindenekelőtt pénzügyi okokra hivatkozva. Az intézkedést az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendelte el átmeneti időszakra, ami azóta is tart. A hadkötelezettség újbóli bevezetése azóta több alkalommal is felmerült, a költségvetés azonban mindig "közbeszólt".
Oroszország Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúja óta ugyanakkor felerősítette a kötelező katonai szolgálat bevezetését célzó követeléseket. A sors különös forgatókönyve, hogy főként az az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség támogatja ezt, amely a Merkel-korszakban az említett felfüggesztés fő szószolója volt. De támogatásáról biztosította a hadkötelezettség bevezetését Frank-Walter Steinmeier államfő is, igaz, az elnök egyfajta kötelező szociális szolgálatra tett javaslatot.
A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció azonban megosztott a kérdésben. Elsősorban Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja és a pénzügyminiszter, Christian Lindner vezette FDP ellenzi ezt.
A Bundeswehr súlyos személyi problémákkal küzd. Jelenleg 182 ezer katona teljesít meghatározott időre szóló hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot. A cél az, hogy legkésőbb 2031-re ezt legkevesebb 30 ezer fővel növeljék.
Maga Pistorius az elmúlt időszakban több ízben is hangsúlyozta, hogy olyan hadseregre van szükség, amely "felkészültebb egy esetleges háborúra". Az általa ezzel kapcsolatban használt "kriegstüchtig" jelző azóta a német média egyik legtöbbet említett kifejezésévé vált.
Mindennek ellenére rendkívül kevés a jelentkező hivatásos, de akár tartalékos katonai szolgálatra is.
Ennek nyomán sajtóértesülések szerint a miniszter elállt attól a tervétől, hogy a kötelező katonai szolgálat bevezetésére vonatkozó tervvel álljon elő. A Der Spiegel arról számolt be, hogy Pistorius az SPD végrehajtó bizottságának zárt ülésén tájékoztatta pártja illetékeseit, akik "megelégedéssel" könyvelték el ezt. Sőt állítólag maga Scholz kancellár is arra ösztökélte védelmi miniszterét, hogy a kötelező katonai szolgálatot semmiképp ne vesse fel a június 9-i európai parlamenti választások előtt.
A szociáldemokrata képviselők ugyanakkor nem maradtak tervek nélkül. Az SPD főtitkára, Kevin Kühnert arról tájékoztatott, hogy Pistorius alternatívákat vázolt fel a Bundeswehrben tapasztalható személyiállomány-hiány enyhítésére. A főtitkár szerint jelenleg a miniszter javaslatai alapján a végleges változaton dolgoznak.
A lap szerint az említett alternatívák az önkéntes modell bevezetését irányozzák elő. Így például a fiatalokat rá kellene venni arra, hogy tizenkét hónapra önkéntesként csatlakozzanak a Bundeswehrhez, amit különböző ösztönzőkkel próbálnának segíteni. Egyebek között a jogosítvány ingyenes megszerzésével, vagy épp az egyetemi tanulmányokhoz nyújtott kedvezményekkel, például az egyetemi diákhitel törlesztéséhez nyújtott engedménnyel.
A fiatalokat akaratuk ellenére besorozó kötelező katonai szolgálati modellt értesülések szerint már a miniszter is elutasítja. A kényszer helyett állítólag már ő is az önkéntesség híve.
Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint a 30 év alatti fiatalok kétharmada elutasítja a kötelező katonai szolgálat bevezetését.