Az adatokat a szövetség ügyvezető igazgatója ismertette Berlinben. A tavalyi károkat 5,7 milliárd euróra becsülték, ez 1,7 milliárd euróval több, mint 2022-ben – ismertette Jörg Asmussen. Mindennek fő oka a jégeső okozta, mindenekelőtt a gépkárműveket sújtó kár.
A szövetség szerint a korábbi rekordot 2021-ben 13,9 milliárd euróval "könyvelték el" a statisztikák 1970-es kezdete óta. Információk szerint a tavalyi augusztusi viharok okozták a 2023-ban jegyzett károk bő egynegyedét, 1,5 milliárd eurót. Ezzel szemben ősszel és télen "szelídebb" volt az időjárás. A biztosított károk nagy része Bajorországban keletkezett, a tartományban több mint kétmilliárd eurós kárt regisztráltak. A statisztikákban Hessen foglalta el a második helyet 890 millió euróval. A térséget különösen gyakran érintette a jégeső.
A vihar és jégeső okozta gépjárműkárok átlaga 4100 euró volt, ez a harmadik legmagasabb az 1984-es 4700, illetve a 2021-es 4300 euró után. A magas biztosítási költségek okát főképp a megnövekedett alkatrészárak jelentették.
A rendkívüli viharok az elmúlt hónapokban ugyancsak jelentős károkat okoztak Németországban. Ezek összege azonban még nem szerepel a most ismertetett adatok között. A meteorológusok ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a klímaválság miatt a jövőben egyre gyakoribbak lesznek szélsőséges időjárással járó fejlemények.
A rendkívüli időjárás nyomán a politikusok körében ismét
felerősödött az elemi károkra vonatkozó kötelező biztosítás bevezetését célzó követelés.
Erről a tartományi miniszterelnökök a jövő hónapban már tárgyalni kívánnak Olaf Scholz kancellárral. A szövetség elnöke ezzel kapcsolatban annak adott hangot, hogy a kötelező biztosítás "egyedüli eszközként" senkin sem segíthet, sem a háztulajdonosokon, sem a tartományokon, de az önkormányzatokon sem.
Az ügyvezető igazgató szerint a természet okozta veszélyek elleni védelem középpontjába a klímaváltozás következményeihez való igazodást kell helyezni, ezzel összefüggésben többi között az áradási területeken való építkezési tilalom bevezetésére utalt.
A szövetség szerint jelenleg a lakóépületek 54 százaléka biztosított minden természeti veszély ellen, azaz nem csupán az egyedi időjárási jelenségek, például a vihar és a jégeső ellen.