Lengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni akar a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz, hogy közös rendszer jöjjön létre az Európai Unió (EU) keleti határán. A 10 milliárd zloty (904,5 milliárd forint) értékű beruházás az 1945 utáni legnagyobb lengyelországi határvédelmi projekt lenne. A korszerű térfigyelő és drónrendszerekből, terepakadályokból, valamint a lakosság és a katonák számára szánt búvóhelyekből álló, a létrehozandó lengyel légvédelmi pajzs műholdrendszerével is összehangolt program célkitűzéseit a NATO-ban és az EU-ban is be fogják mutatni.
Az illegális migráció visszatérő mesterséges hullámai Oroszország és Fehéroroszország felől váltotta ki elsősorban ennek a rendszernek a kiépítését a NATO keleti tagállamaiban – magyarázta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa azonban hozzátette, ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy katonai konfliktus esetén ez statikus védelmi vonalként is funkcionálhat. Ehhez persze már komolyabb katonai védelmi vonalat kellene kiépíteni, és erről egyelőre nincs szó, csak a határ megerősített ellenőrzéséről, megfigyeléséről, az információs jelenlétről.
Van, ahol a nyílt terep megköveteli, kerítés jellegű akadályokat is lehet építeni, de máshol elég a drónos, különböző szenzoros megfigyelés, amely például fel tudja fedni embereknek a mozgását. Csiki Varga Tamás szerint első körben ezen gondolkozhatnak, aztán minden egyéb beruházás már attól függ, hogy mekkora fenyegetést éreznek a balti államok vagy Lengyelország. A szakértő szerint adott helyzetben indokolt lehet olyan védelmi vonalak alkalmazása is, amelyeket most Oroszország alkalmaz az ukrajnai háborúba. "De ez egy nagyon távlati terv, merthogy ennek az erőforrás-igénye nagy, csak akkor építenek ilyen mélységében tagolt védelmeket, ami nagyon drága és nagyon sok anyagot kell beleépíteni, ha valóban érdemes ilyen típusú veszélyre számítani" – tette hozzá.
A Keleti Pajzs ötlete éve óta napirenden van, mert a 2022-es orosz agresszió nyomán komoly rakétafenyegetés tapasztalatait levonták az európai államok is, és már elkezdődött egy ilyen légvédelmi pajzs kezdeményezés, amely szinte az összes európai uniós tagállamot magába foglalja, és az a cél, hogy közös beszerzéssel alakítsanak ki többrétegű légi és rakétavédelmet Európa fölött – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Azt is hozzátette, hogy Lengyelország vagy a Baltikum esetében nyilván ennek fokozottabb az igénye Oroszország közelsége miatt.
"Ha majd kiépül a rendszer, mert itt jövő időről van még szó, akkor annak célja lesz minden, az unió vagy a NATO légterét megsértő eszköznek először az érzékelése, aztán az azonosítása is, és ha ez katonai jellegű és ellenséges szándéka van, vagy betévedt, de katonai jellegű, akkor azt le is tudják lőni" – magyarázta Csiki Varga Tamás.