Tallinn szerint Moszkva csak a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta kifogásolja az úszó irányfények elhelyezését, amelyek célja, hogy megakadályozzák a hajók eltévedését az idegen vizeken.
Idén Oroszország közölte, hogy ellenzi a tervezett világító bóják mintegy felének elhelyezését - olvasható az észt határőrök közleményében.
Kaja Kallas szerint Észtország kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen.
"Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket" - mondta a kormányfő újságírók előtt. "Oroszország növeli a határincidensek számát, félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában" - tette hozzá.
Szerdán Litvánia közölte, hogy bekérettek a külügyminisztériumba egy orosz diplomáciai tanácsost Oroszország tervei miatt, amelyekkel egyoldalúan ki akarja terjeszteni az orosz tengeri határt a litván és finn felségvizeken, és figyelmeztetett, hogy hibrid háborús taktikáról lehet szó.
"Továbbra is azon dolgozunk szomszédainkkal és partnereinkkel NATO- és uniós szinten is, hogy összehangolt választ adjunk a helyzetre"
-közölte csütörtökön Ingrida Simonyte litván kormányfő Vilniusban, akit a BNS helyi hírügynökség idézett.
Az orosz védelmi minisztérium által kedden közzétett terv szerint Moszkva azt tervezi, hogy 2025 januárjától kiterjeszti felségvizeit, módosítva finnországi és litvániai határát a Balti-tengeren. Az előterjesztés szerzői azzal érveltek, hogy az 1985-ben megállapított földrajzi koordináták "nem felelnek meg teljesen a jelenlegi helyzetnek". A dokumentum szerdán eltűnt a kormányzati honlapról.
Simonyte mindezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bizonyos megállapodások alapján még változtatásokat eszközölhetnek a dokumentumon. Mint mondta, a Kreml terveit továbbra is homály fedi. "Úgy vélem, az orosz hatóságok szándékosan azt akarják, hogy ezt ne lehessen kideríteni. Azt akarják, hogy maradjon minden homályban, ezáltal félelmet okozva" - húzta alá hozzátéve, hogy ennek ellenére nincs ok aggodalomra.