Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket

Infostart
2024. április 28. 20:59
A Covid-járvány idején meglehetős vihart kavartak Németországban azok a maszkügyletek, amelyeknek akkori parlamenti képviselők közvetítőként tevékeny részesei voltak, és aztán büntetlenek maradtak. A Bundestag most hadat üzent minden ilyen jellegű tevékenységnek, és a szigorítás mellett tette le a garast.

A parlament döntése szerint olyan általános intézkedésről van szó, amely a megvesztegetés, a hivatalos megfogalmazás szerint a "megengedhetetlen érdekképviselet" minden formájára kiterjed. Három évig terjedő börtön fenyegeti azokat a képviselőket, akik nem képesek ellenállni a "csábításnak". A jövőben büntethető az a parlamenti képviselő, aki pozícióját, illetve törvényhozói mandátumának tekintélyét arra használja fel, hogy pénzügyi juttatás ellenében befolyást gyakoroljon. Ilyen esetben mind a képviselőt, mind a megbízót három évig terjedő börtön vagy pénzbüntetés fenyegeti.

A kormánykoalíció pártjai – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – továbbá az ellenzéki, radikális jobboldali AfD szavazataival született határozat szerint mindezt kiegészítésként a büntető törvénykönyvben kell rögzíteni. Az új szabály vonatkozik a tartományi parlamenti, valamint az európai parlamenti képviselőkre, továbbá a nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseinek tagjaira is.

A parlamenti határozat – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – valójában a koronavírus-járvány idején burjánzott úgynevezett maszkbotrányok következménye.

Az érintettek különböző maszküzleteket közvetítettek, és ennek fejében több millió eurós juttatásban részesültek.

Később ugyan eljárás indult ellenük megvesztegetés gyanújával, de az érvényes jogi helyzet miatt nem voltak büntethetők. A kormánykoalíció pártjai 2021. decemberi hatalomra kerülésekor állapodtak meg a szigorításban.

Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség tartózkodott a szavazástól azzal az indoklással, hogy a határozat egyes elemeit túlságosan homályosnak tartja. Hasonló indokkal tartózkodott a baloldali képviselőcsoport is.

A büntető törvénykönyv eddig csak akkor írt elő szankciókat, ha a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásakor pénzbeli juttatásban vagy egyéb előnyben részesült. A büntethetőséget most kiterjesztik olyan esetekre is, amelyeknek nincs közük a képviselő tényleges parlament munkájához.