Csaknem két és fél éve van hatalmon a hárompárti német kormány. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló koalíciót azóta már többször is temették, mindhárom párt támogatottsága a mélyponton van. Különösen a szabad demokratáké, akik elsősorban a gazdaság hanyatlásáért a partnerekre és személy szerint Olaf Scholz kancellárra igyekeznek hárítani a felelősséget. A pártelnök Christian Lindner, aki egy személyben a pénzügyminiszter is, a koalíciós társaknak most ultimátumot adott.
Ha a soron következő parlamenti választásokat nem jövő szeptemberben, hanem most vasárnap tartanák, az FDP a felmérések szerint a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék elérésében sem lehetne biztos. Elemzők szerint ez az oka annak, hogy Christian Lindner gyökeres gazdasági fordulatot, ennek jegyében pedig drákói megtakarítási szigort hirdetett meg.
Mivel küszöbön áll a 2025-ös költségvetés tervezetének végleges kidolgozása, a pénzügyminiszter felszólította az összes minisztériumot, hogy a hét elejéig terjesszék elő a tárcájukat érintő, általa elengedhetetlennek tartott megtakarításokat. Ő maga pedig a takarékosság jegyében egy 12 pontos gazdasági tervet dolgozott ki, amelyet a párt hétvégi kongresszusán vitatnak meg, és szinte teljes bizonyossággal jóvá is hagynak.
A tervezet azonban kiszivárgott, és szinte azon nyomban rendkívüli koalíciós vihart okozott. A pénzügyminiszter ugyanis abban a többi között előirányozta az elmúlt egy évben sokat vitatott, az arra rászorultaknak, mindenekelőtt a munkanélkülieknek nyújtott állai támogatás, az úgynevezett Bürgergeld 30 százalékos csökkentését. Lindner szerint ez a csökkentés elsősorban azokat érintené, akik nem fogadják el az "észszerű állásajánlatokat".
Egy következő, nagy vihart kiváltó javaslat az is, hogy legalább három évig ne döntsenek uj szociális juttatásokról. Elemzők szerint emögött az a megfontolás áll, hogy a munkának többet kell érnie a szociális támogatásoknál.
Hasonló felzúdulást váltott ki a megújuló energiaforrásokra történő átállás jövőbeni finanszírozásának megszüntetése, mint ahogy a kedvezményes nyugdíjak eltörlése is. Németországban igen magas azoknak a száma, akik számára hosszabb ideje 63 éves kortól nyugdíjat biztosítanak.
A tervezet ugyanakkor mintegy 500 ezer vállalatot tehermentesítene a szolidaritási adó megszüntetésével, és általánosságban jelentős bürokratikus könnyítéseket irányoz elő.
A szociáldemokrata SPD vezető politikusai, köztük Lars Klingbeil pártelnök, szinte azon nyomban a leghatározottabban elutasították a kiszivárgott tervezetben foglaltakat. "Ha az FDP azt gondolja, hogy a gazdaság jobban megy, ha az ápolók vagy az oktatók rosszabbul keresnek, akkor téved" – idézte a média a szociáldemokrata pártelnököt. Értesülések szerint – ha nem is ennyire kategorikusan, de – elvetik a tervezett megszorítások többségét a Zöldek is.
Az ellenzék vezető ereje a CDU/CSU konzervatív pártszövetség ugyanakkor "helyes és fontos" intézkedésekként méltatta a tervezetben foglaltakat. Miként a párt vezetői úgy fogalmaztak, hogy
ez nem csupán hadüzenet az FDP kormányzati partnereinek, hanem jelzés arra, hogy a liberálisok a végső szakítást tervezik.
Nyílt titok, hogy a konzervatívok a koalíció felbomlása, illetve esetleges előre hozott választások esetén a liberális FDP-vel lépnének koalícióra, ha a szabad demokraták megszerzik a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. Mint ahogy az is, hogy a liberálisok ettől egyáltalán nem zárkóznának el.
Ilyen körülmények között felerősödtek azok a találgatások, hogy milyen szándék áll valójában az FDP, illetve Christian Lindner 12 pontos tervezete mögött. Illetve az is, hogy mire kap felhatalmazást a pártelnök az FDP hétvégi kongresszusán.