Rengeteg hír szól az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren át zajló migrációs folyamatokról, de talán nem kevésbé intenzív embercsempész-tevékenység zajlik a La Manche csatornán, amely az európai kontinenst köti össze Nagy-Britanniával.
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, ez egy nagyon komplex embercsempész-hálózat, amely egy átfogó migrációs csomag felkínálásával biztosít lehetőséget arra, hogy a migránsok, akik végső soron az Egyesült Királyságba terveznek menni, hogyan tudják kihasználni ezeket az útvonalakat, amelyeket a csempészek maguk hoztak létre.
"Ez lényegében úgy néz ki, hogy biztosítják számukra a bejutást Franciaországba valamelyik külső belépési ponton; ne felejtsük el, hogy a La Manche csatorna az egyetlen, az Európai Unióból kifelé áramló migrációs útvonal, köszönhetően a brexitnek, de bejutást is jelent Franciaországba. Az átjutást a csatornán is biztosítják ezekben a csomagokban, továbbá hamisított papírokat, például útleveleket is biztosítanak azoknak, akik Nagy-Britanniába terveznek menni" - ecsetelte az elemző.
Amit külön kiemelt az itteni embercsempészettel kapcsolatban, hogy etnikai alapon szerveződő csoportokról beszélhetünk.
"Főként
kurdok azok, akik szervezik ezt az útvonalat, melynek a központi oka az, hogy beszélik az érkezők nyelveit, kulturálisan közel állnak, Kurdisztánon több jelentős útvonal is áthalad,
és az Egyesült Királyságba távozni szándékozók többsége Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából, Iránból származik, akik innen érkeznek szárazföldi útvonalon keresztül, mind keresztül kell, hogy haladjanak Kurdisztán iraki részén, és már ekkor megkezdik az ő beszervezésüket azokba az említett átkelési műveletekbe" - húzta alá.
No de hogyan kommunikálnak, hogyan fizetnek a csempészett emberek a maffia szervezőivel?
"Közvetítőkön és toborzókon keresztül zajlik a folyamat, így lehet a csomagokat megvenni. A kommunikáció elsősorban a közösségi médián keresztül történik, olyan közösségi hálókon keresztül, mint például a TikTok videómegosztó szolgáltatás, valamint táborokban is toboroznak. Rendkívül kiterjedt főként az iraki kurd embercsempészek hálózata. Olyan helyekről is jelentették az ő tevékenységüket, mint például Belorusz fővárosa, Minszk" - mutatott rá Gönczi Róbert.
A La Manche-csatornán történő átkelés viszont rendkívül veszélyes, ugyanis
- egyrészről az időjárás rendkívül szélsőséges tud lenni, valamint
- igen nagy a vízi forgalom.
"Ez még kiegészül azzal, hogy a csónakok, amelyekkel át próbálnak átmenni Franciaországból Nagy-Britanniába, jellemzően túlzsúfoltak. És egyre növekszik Franciaországban a rendőri jelenlét is a csatorna mentén annak érdekében, hogy megakadályozzák a migránsok vízre bocsátását, ugyanis jellemzően abban az esetben már nem sok mindent tudnak kezdeni velük a francia rendőrök, amikor vízen vannak. Éppen ezért ki szoktak alakulni a part mentén igazán aggasztó szituációk is, továbbá az embercsempész hálózatok közti harcok is veszélyessé teszik ezt az útvonalat" - fejtette ki.
Franciaországot és Nagy-Britanniát összeköti egy 1994-ben létrehozott vasúti alagút is, amely eredetileg szintén szerepelt migrációs lehetőségként, de a szakértő beszámolója szerint a brexit és a Covid eljelentéktelenítette ezt a lehetőséget; korábban a
vonatokon zötykölődő teherautókban megbújva próbáltak eljutni "a-ból b-be" emberek, de ez idővel bonyolultabbá és veszélyesebbé vált, elég, ha csak a hűtőkamionos "lehetőségre" gondolunk;
2018 óta tehát már jellemzően csónakos átkelést választanak a migránsok.
Kiemelte még, hogy a La Manche-csatornán egy egyre növekvő tendenciát látni.
"2022-ben 45 ezer fő kísérelt meg csónakkal átkelni, ami rekord 2015 óta, és mint korábban említettem, külső határrá vált 2020-ban a La Manche csatorna, tehát már a Frontex is méri itt az adatokat, ezért azt lehet megállapítani, hogy egyre növekszik a migrációs áramlás a La Manche csatornán keresztül."
A francia partokon igyekeznek felszámolni a migránstáborokat is; Gönczi Róbert emlékeztetett a calais-i "dzsungelre", arra a kisebb városra, ami már rendelkezett
- mecsettel,
- templommal,
- piaccal,
- étteremmel,
- színházzal,
tehát tényleg már szinte városként funkcionált ez a migránstábor.
A britek más megközelítést alkalmaznak: ők elsősorban a kitoloncolásra és a jogszabályok módosítására fókuszálnak, azonban ez úgy néz ki, hogy nem segített a válság megfékezésében.
"Azt meg lehet állapítani, hogy amikor abban a 4-8 órában, amikor a migránsok a La Manche csatorna vizén tartózkodnak az embercsempészeknek köszönhetően, ott nem sok mindent tud kezdeni velük sem a brit, sem a francia parti őrség" - hívta fel a figyelmet.