A tényleges károkról a többi között a kölni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet igazgatója nyilatkozott az ARD és a ZDF közszolgálati televíziónak. Clement Fuest szerint az év elejétől a sorozatos sztrájkok miatt Németország olyan terhekkel szembesült, amelyekkel nem számolt. A Lufthansa légitársaságot vagy épp a német vasutat, a Deutsche Bahnt érintő munkabeszüntetések jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság egésze további veszteségeket szenvedjen – fogalmazott az elnök.
A gazdaság amúgy is zsugorodik, és ha az történik, mint az elmúlt hetekben, akkor a termelésben hirtelen a szállítások megbénulása miatt súlyos alkatrészhiánnyal kell szembenézni, vagy épp az emberek sok esetben munkahelyükre sem tudnak eljutni.
A vasút és a légi közlekedés rendszerszinten fontos területek - hangsúlyozta Fuest, aki szerint fontolóra kellene venni, hogy mindez egyáltalán "arányos-e" még. Az Ifo-elnök ebből kiindulva szigorúbb szabályozást javasolt, a többi között a sztrájkok eddigieknél hosszabb idejű előzetes bejelentésének kötelezettségét.
Clement Fuest nem közölt konkrét számokat arra vonatkozóan, hogy a sztrájkok milyen hatással lehetnek a GDP-re, azaz a bruttó hazai termékre. A kölni székhelyű, a munkaadókhoz közelálló Német Gazdasági Intézet (IW) szakértője, Michael Grömling ugyanakkor arra emlékeztettetett, hogy korábbi adatok szerint a vasúti közlekedésben egy sztrájknap 100 millió eurós veszteséget okoz.
A veszteség forrásai között említette mindenekelőtt a Deutsche Bahn tényleges költségeit, ezenkívül a magánfogyasztás és a szolgáltatások járulékos költségeit. A következmények között utalt a szállodai foglalások csökkenésére vagy épp a vasútállomásokon működő üzletek forgalmának visszaesésére.
Az IW szakértője ide sorolta a munkabeszüntetéseknek az ellátási láncokra gyakorolt hatását is.
Az említettek nyomán csakis a vasúti sztrájkok okozta gazdasági veszteség napi 100 millió euró lehet – összegezte az intézet képviselője.