Nyitókép: MTI/AP/Mary Altaffer

Cáfol az ukrán külügyminiszter

Infostart
2024. március 7. 21:32
Dmitro Kuleba az X-en közzétett videójában mondta el, hogy szerinte miért valótlanságok azok, amiket Moszkva állít a háborúval kapcsolatban.

"Gyakran hallani, hogy Oroszországot rákényszerítették a háborúra, mivel Ukrajna a NATO tagja akart lenni. Az oroszok ugyancsak sokszor hangoztatják: a Nyugat megszegte a korábbi ígéretét, azt, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni" - mondta Dmitro Kuleba. De szerinte, akik ezeket állítják nem veszik figyelembe azt, hogy Oroszország először 2014 februárjában támadta meg Ukrajnát, amikor elfoglalta a Krím-félszigetet. Abban az időben Ukrajna még semleges állam volt és nem is akart belépni a NATO-ba. A külügyminiszter szerint a korábbi, "euromajdan" megmozdulások résztvevői is csak az Európai Unióhoz való csatlakozást sürgették, és szó sem volt Ukrajna NATO tagságáról.

Csak hónapokkal a Krím-félsziget orosz megszállása után, 2014 őszén adta fel Ukrajna a semlegességét - folytatta Kuleba. "Tehát a helyzet világos: ha Oroszország tiszteletben tartotta volna Ukrajna területi egységét és nem fenyegette volna az ország puszta létét, akkor Kijevnek sem lett volna semmi oka arra, hogy egy katonai szövetségen belül keresse a biztonságát" - összegezte az ukrán diplomácia vezetője.

"Nem fedi a valóságot az az állítás, hogy az oroszok azért támadták meg Ukrajnát, mert az ország NATO-tag akart lenni" - hangoztatta videó üzenetében Kuleba külügyminiszter.

Ami pedig a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatos, állítólagos ígéretet illeti - az ukrán vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában senki sem tudja megmondani, hogy ki és mikor mondott ilyet. A tájékozottabbak ugyan azt hangoztatják, hogy 1990-ben, a német újraegyesítésről folyó tárgyalásokon hangzott el ez a kijelentés a Nyugat részéről. Csakhogy ekkor még létezett a Szovjetunió, illetve a keleti tömb katonai szövetsége, a Varsói szerződés. 1990 nyarán elképzelhetetlennek tűnt, hogy mindkettő rövid időn belül felbomlik. A keleti katonai szövetség majdnem egy évvel a német újra egyesítést követően, 1991-ben oszlott fel, a Szovjetunió pedig csak ez után szűnt meg létezni.

Dmitro Kuleba szerint teljes képtelenség, hogy 1990 nyarán, a még ereje teljében lévő Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés, a NATO keleti terjeszkedéséről tárgyalt volna. Még maga Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője is cáfolta ezt, és amikor újságírók megkérdezték tőle, hogy elhangzott-e ilyen ígéret, ő csak annyit mondott: ez az egész csupán legenda.

Az ukrán külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy egyébként sem a NATO jelöli ki az új tagokat, hanem az egyes országok kérik a felvételüket a szervezetbe.

Ez pedig hosszú folyamat, amelyben sok, nagyon szigorú feltételnek kell megfelelni. Az 1991 után, a szövetsége belépett államok, mind teljesítették ezeket az elvárásokat és polgáraik is akarták a csatlakozást.

"Fel kell tennünk azt a kérdést: vajon a volt Szovjetunió egykori tagállamai, illetve a korábbi szocialista országok miért akartak olyan sietve belépni a nyugati katonai szövetségbe? Talán csak nem azért mert három évtizeden keresztül tanúi lehettek annak, ahogy az oroszok lerohanják a szomszédaikat, vagy háborút indítanak ellenük? Emlékezzünk csak Moldovára, Grúziára, vagy Ukrajnára" - mondta Dmitro Kuleba. Majd hozzátette még: "Ezalatt persze az oroszok egyetlen NATO országot sem mertek megtámadni. Vagyis a valódi ok, amiért az Oroszország közelében élő nemzetek be akarnak lépni a NATO-ba az az, hogy megvédjék magukat az oroszoktól. Így Moszkva csak saját magát okolhatja amiért a balti államok és a kelet-európai országok amint lehetett, sietve kerestek menedéket a NATO védernyője alatt" - vélekedett az ukrán külügyminiszter.

"A valóság tehát az, hogy Oroszország nem azért támadta meg Ukrajnát, mert az a NATO tagja akar lenni, vagy mert a nyugati katonai szövetség keletre próbál terjeszkedni. Az ok ezzel szemben az, hogy Moszkva nem hajlandó elismerni az ukrán állam létét és be akarja kebelezni az országot" - közölte az ukrán tárcavezető. Dmitro Kuleba azzal zárta videó üzenetét, hogy közös erővel meg lehet állítani az oroszok agresszív terjeszkedését, de ehhez szükség van a Nyugat támogatásának folytatására is.