A tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén arról számolt be, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, ugyanis minden előzetes várakozással szemben a 21. század első évtizedeit a háborúk és a válságok, illetve az erősödő terrorfenyegetettség és a masszív illegális migrációs hullámok jellemezték.
Felszólalásában kiemelte, hogy mindezek nyomán súlyos viták zajlanak az emberi jogokról, amelyeknek közben folyamatos a megsértése is, ezért fontos világossá tenni, hogy mi tartozik az egyetemes emberi jogok közé és mi nem.
Leszögezte: mindenkinek joga van a biztonságos élethez saját lakóhelyén, a szabad vallásgyakorláshoz, a nemzeti identitáshoz,
ugyanakkor senkinek nincsen joga megsérteni két biztonságos ország határait, gyilkolni valamilyen ideológiára vagy vallásra hivatkozva, továbbá megfosztani másokat az anyanyelvük használatától.
"Magyarország rendkívül határozottan kiáll az emberi jogok védelme mellett belföldön és a nemzetközi politikai szervezetekben" - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hazánk történelmi múltja miatt magyarok milliói élnek napjainkban az ország határain kívül, közülük körülbelül 150 ezren a szomszédos Ukrajnában, ahol egészen 2015-ig széles körű jogaik voltak. Ezután azonban súlyosan korlátozták az anyanyelvhasználat jogát az oktatás, a kultúra, a média és a közigazgatás területén, így 99 kisebbségi iskolának is be kellett nemrég szüntetnie a működését addigi formájában - mutatott rá.
Aláhúzta, hogy a kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy helyre kell állítani minél előbb a kárpátaljai magyar közösség jogait, és közölte, hogy "nem kérnek semmi extrát, csak a korábbi jogok visszaállítását".
Kitért a rendkívüli migrációs nyomásra is, amely az elmúlt kilenc évben érte Magyarországot az Európai Unió és a schengeni övezet külső határán.
Úgy fogalmazott, hogy "első kézből tudjuk, hogy a migráció veszélyes jelenség", s ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a terrorizmus és a migráció "ördögi kört" alkot egymással, ugyanis minél súlyosabb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a bevándorlási nyomás, és minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb az esély arra, hogy jövőbeli merénylők is meg tudnak bújni a tömegben.
Említette emellett a nyugat-európai tapasztalatokat is, ahol szavai szerint több országban párhuzamos társadalmak jöttek létre és erősödik a modernkori antiszemitizmus is.
Kiemelte: a nemzetközi jogot tiszteletben kell tartani, márpedig ennek előírásai szerint "a menekülésre kényszerülők az első, és nem pedig a második, a harmadik vagy a negyedik biztonságos ország területén maradhatnak átmenetileg". A miniszter tudatta, hogy Magyarország szilárdan védi a határait, az utóbbi két évben csaknem félmillió illegális határátlépést akadályoztak meg a hatóságok.
"Eközben oda visszük a segítséget, ahol arra szükség van, hogy így lehetővé tegyük az emberek helyben maradását" - mondta.
Rámutatott, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, és ekképpen különleges felelősséget érez a keresztény közösségek iránt világszerte, különösképpen most, amikor a kereszténység vált a legüldözöttebb vallássá.
Hazánk több mint százmillió dollárt fordított eddig a keresztény közösségek támogatására, hogy tagjaik meg tudjanak maradni azon a helyen, ahol több száz éve élnek, hiszen a terrorszervezetek célja éppen ezen közösségek felszámolása - tájékoztatott. "Magyarország továbbra is ki fog állni az emberi jogok védelméért belföldön és a nemzetközi politikai arénában is" - összegzett.