„A reform azoknak a harcosoknak segítene, akik Ukrajna védelmére érkeztek, s úgy küzdenek Ukrajna szabadságáért, mintha a saját hazájuk volna” – szögezte le az ukrán elnök egy, a hét elején a közösségi médiában közzétett üzenetében. A törvénymódosítás révén emellett világszerte minden, ukrán etnikumú ember és leszármazottai kérelmezhetnék az ukrán állampolgárságot. (Kijev jelenleg nem engedélyezi a kettős állampolgárságot; a hatályos jogszabályok szerint annak, aki ukrán állampolgárságot kérelmez, le kell mondania a másik állampolgárságáról.)
Mindez nem azt jelenti, hogy feltétlen baj lenne a hadkötelezettséggel Ukrajnában – mondta Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban, jelezve, hogy a külföldi harcosok száma – becslések szerint – néhány ezer főre rúg, és nem gondolná, hogy egy ilyen törvény kellene ahhoz, hogy még többeket vonzanak a hadseregbe. A posztszovjet térség szakértője úgy véli, a reformra évtizedek óta szüksége lenne Ukrajnának, eddig ugyanis a kettős állampolgárság „szürke zónájában mozgott” az ország. „Hivatalosan nem volt megengedett, mégis sokan éltek vele, miközben az ukrán diaszpóra hagyományosan magas számot képvisel külföldön” – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.
A törvénymódosítás tartalmaz egy kitételt, amely megkönnyítené az „utat” a háborúban részt vevő külföldiek számára (is), de az Oeconomus igazgatója megjegyezte, hogy a külföldi katonák legnagyobb hányadát fehéroroszok és grúzok adják, akik külön századokat alkotnak. Az ő számuk néhány száz főre tehető külön-külön.
"A módosítás feltehetően az ő beilleszkedésüket is előmozdíthatja, de elsődlegesen a külföldön élő ukrán diaszpóra megsegítését célozhatja"
– tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.
Bár a javaslat akár Oroszország állampolgáraira is vonatkozhatna, az ukrán elnök kijelentette, hogy a kettős állampolgárság megadását előirányzó törvény minden más külföldi állampolgársággal kompatibilis lesz, ez alól az agresszor kivétel lesz. Magyarán, a rendelet elvileg kizárja, hogy valaki orosz és ukrán állampolgársággal rendelkezzen.
A szakértő kérdésre válaszolva azt is közölte, arra vonatkozó hiteles adat nincs, hogy a hadra fogható ukrán férfiak mekkora hányadát mobilizálták a frontra, ez ugyanis államtitok részét képezi. Hozzátette, hogy a mobilizálás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a frontra küldik az adott személyt. Az új mobilizációs törvény – amit december végén nyújtottak be az ukrán parlamentnek, majd nagy viták közepette végül nem ment át, még mindig tárgyalás alatt van – úgy tervezi a rotációt megoldani, hogy még több embert hívnának be szolgálatra, többek között nőket, akik ők elfoglalhatnák a katonai adminisztrációban dolgozó férfi katonák helyét, így azok a frontra mehetnének.