Nyitókép: daboost / Getty Images

51 nap a Hamász gázai poklában – egy thaiföldi túsz beszámolója

Infostart
2024. január 11. 09:20
A férfi alig tíz nappal a Hamász támadása előtt érkezett Izraelbe, hogy az egyik kibucban dolgozzon.

Wichian Temthongot rövid telefonüzenet ébresztette thaiföldi otthonában: "Yotam, Alon és Samer meghalt." 51 napon át hármójukkal osztozott egy föld alatti cellán Gázában – írja a londoni Financial Times.

A Hamász október 7-én ejtette foglyul őket, mindössze két kilométerre a határtól, Kfar Aza kibucnál. A 28 éves Yotam Haim és a 26 esztendős Alon Shamriz zsidó volt, míg a 22 éves Samer Talalka beduin arab, aki csirkéket tenyésztett a kibuc közelében. A szélsőséges palesztin fegyveresek aznap mintegy 1200 emberrel végeztek, köztük sok külföldivel, így 32 thaiföldi állampolgárral is. A 37 éves Wichian szerencsésebb volt, őt túszként elhurcolták.

"Egy szűk és sötét alagútból nyíló cellába zártak bennünket, ahol rettenetesen fáztunk. A mennyezetről víz csöpögött és minden nyirkos volt" – emlékezett a gázai fogság körülményeire Wichian. "Ételt csak naponta egyszer kaptunk, többnyire kenyeret, néha borsó-, hal- vagy marhahús konzervet. A legrosszabb viszont az volt, hogy két napra mindössze fél liter vizet adtak" – folytatta.

Így tisztálkodásról szó sem lehetett, ami egy idő után már egyre több kellemetlenséget okozott. Wichian fejbőre annyira viszketett, hogy véresre vakarta. A fogvatartóik csak az arab származású Samer Talalkának engedték meg, hogy egy héten egyszer megmosakodjon. Vele egy kicsit jobban bántak, mint a többiekkel, bár nem sokkal. A hideg és a szomjúság mellett az állandó halálfélelem lassan felőrölte az idegeiket. Ráadásul Wichian nem tudott sem angolul, sem héberül, így rabtársaival csak mutogatással volt képes kommunikálni, de beszélgetni nem tudtak egymással.

A Hamász fegyveresei még kínozták is a két zsidó foglyukat.

"Láttam amint az egyik őr egy hosszú villanyvezetékkel a kezében elvezeti őket. Aztán hallottam az ordításukat, és amikor visszatértek, mindkettőjük karján korbácsolás nyomai voltak. Egyikük körme félig le is szakadt" – mesélte a thai férfi. Mint mondta, egy idő után elveszítették az időérzéküket, csak onnan tudták, mikor van nappal és éjszaka, hogy az örök a falra firkált nap vagy hold szimbólum közül éppen melyikre böktek.

Egy idő után egyre jobban lehetett hallani a felettük dúló csata zaját, robbanásokat és a gépfegyverek ropogását. Ezért a Hamász tagjai egy másik alagútba vitték őket, ami messzebb volt a csatározásoktól. Aztán egy nap megjelent néhány palesztin harcos, és azt kiabálta: "Thailand go home." Megölelték egymást, majd az őrök kituszkolták Wichiant a cellából. Számára ezzel véget ért a fogság, és hamarosan vissza is tért Thaiföldre. Majd nem sokkal később megkapta a rövid, sokkoló üzenetet, hogy mindhárom túsztársa életét vesztette.

Ezt a videót még a Hamász készítette a foglyokról:

Úgy tudni, a két zsidó túszt izraeli katonák lőtték le, amikor félmeztelenül, egy fehér rongyot lobogtatva próbáltak átjutni a frontvonalon. A halálukat látva Samer Talalka egy közeli ház romjai közé menekült. Az egyik izraeli parancsnok szólongatta, és kérte, hogy bújjon elő. Ám két katonája nem hallotta a "tüzet szüntess" parancsot a közelben álló harckocsi zaja miatt, és amint a szerencsétlen fiatalember előmászott a romok közül, lelőtték.

Wichiannek azóta is rémálmai vannak, bár egy izraeli pszichológus többször is beszélt már vele telefonon. Persze tisztában van azzal, mekkora szerencséje volt, hogy négyük közül ő életben maradt.

"Nem tudom, hogy írjam le az érzéseimet, de nagyon rosszul érzem magam, ha a szerencsémre gondolok” – nyilatkozott a thai férfi. Hazatérése után elment a közeli buddhista templomba, és megkérte a szerzetest, hogy imádkozás közben három nevet ismételgessen: Yotam, Alon és Samer.