Az elmúlt év utolsó három hónapjában rekordmagasságú, 190 ezer fő körüli volt az USA-ba érkező illegális bevándorlók száma. Úgy tűnik, hogy a folyamatot nem lehet megállítani, korlátozni lehet, és erről jelentős viták zajlanak az Egyesült Államokban.
A republikánusok szeretnének visszatérni a trumpi időkhöz, amikor egyrészt építették, meghosszabbították a határfalat, illetve szeretnék visszaállítani az úgynevezett "maradjon Mexikóban" politikát, ami azt jelenti, hogy ameddig a megfelelő bíróság el nem dönti az illegális bevándorló ügyét, addig Mexikóban kell várakoznia. Ezenkívül szeretnének még több embert a határokra, szeretnék a határvédelmi technológiát megerősíteni, és jelenleg mindezt hozzákötik az ukrajnai és az izraeli katonai pénzügyi támogatáshoz – sorolta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE egyetemi tanára.
A demokrata álláspont liberálisabb – folytatta –, részükről befejezett a kerítés-, illetve falépítés ügye, csökkent a deportálások száma. A "maradjon Mexikóban" elvet sem folytatják, bár ezen a héten Joe Biden amerikai elnök találkozik mexikói kollégájával az ügyben. Ezenkívül már az országon belül működik az úgynevezett menedékváros program – többek között a demokrata New Yorkban, Los Angelesben vagy Chicagóban –, amelyben ha egy illegális bevándorlót kisebb bűncselekményen érnek, akkor általában nem toloncolják ki, hanem például a helyi ügyész leminősíti az esetet bűncselekményből szabálysértéssé.
"A liberális megközelítés az, hogy az illegális bevándorlókat próbálják minél jobban integrálni különböző kedvezményekkel. Ennek az a politikai háttere, hogy
a felmérések szerint a bevándorlók – és itt főleg a latin-amerikai országból érkezőkről beszélünk – döntő többsége demokrata szavazóvá válik"
– mondta Magyarics Tamás.
A migráció a 2024-es választás egyik fő kampánytémája is, a Republikánus Párt szeretné az egyik legfontosabb üggyé emelni. Ennek megfelelően az ő szavazóik döntő többsége az illegális bevándorlást kezelhető mederbe kívánja terelni a fent említett különböző intézkedéseket bevezetve, illetve újra bevezetve. A demokraták döntő többsége pedig a párt liberális bevándorlási politikát támogatja.
"Ami érdekes, az a függetlenek szimpátiája. A felmérések szerint ők az amerikai biztos választók 40 százalékát teszik ki, és inkább a republikánusok felé hajlanak.
Szintén érdekes, hogy a fiatalok és nagyon sok latinó is, akik már az Egyesült Államokban élnek és állampolgársággal rendelkeznek, inkább a republikánus párt álláspontját képviselik" – fejtette ki Magyarics Tamás.
A felmérések azt mutatják, hogy a külpolitikai kérdések is egyre jobban érdeklik az amerikaiakat. A szakértő szerint jelen pillanatban ez Trumpnak kedvez. Azokat a különböző kategóriákat nézve, amelyek eldönthetik az elnökválasztást és a kongresszusi választásokat, az látszik, hogy szinte mindegyikben Trump vezet Biden előtt.
"Ha az embereket megkérdezik, hogy ki tudja vagy tudná jobban kezelni a gazdaságot, a bevándorlást, a külpolitikát, az energiapolitikát, akkor ezekben a kérdésekben Trump elég jelentős előnnyel vezet, van, ahol 10-15 ponttal" – mutatott rá.
Mint mondta, növekszik azoknak a száma, akik szerint az USA túl sokat áldoz Ukrajnára, Bidenről is kevesebben gondolják úgy, hogy jól kezeli a külpolitikát, nemcsak az ukrán kérdést, hanem többek között az izraeli–palesztin konfliktust sem. Szerintük Trump jobban tudná ezeket a helyzeteket kezelni, illetve érvényesíteni az amerikai érdekeket ezekben a relációkban.
Ezzel együtt nincs könnyű helyzetben Donald Trump, hiszen a volt amerikai elnök két szövetségi államban is fellebbezést nyújtott be, miután kizárták őt a választáson indulók köréből. Március elején már előválasztások lesznek.
Magyarics Tamás azt valószínűsíti, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság nem fogja kizárni az elnökválasztási küzdelmekből Donald Trumpot.
"Jogi szempontból a 14. alkotmánykiegészítésnek az ominózus harmadik paragrafusa számít, amely különböző tisztviselők – szenátorok, képviselők stb. – esetében teszi lehetővé, hogy kizárják őket, de nem beszél elnökjelöltekről. Ezenkívül pedig 1872-ben a kongresszus fölmentette a korábbi konföderációs tisztviselőket az a tilalom alól, amellyel kizárták őket a hivatalviselésből. Mindez jogi csűrés-csavarás bizonyos szempontból, de a lényeg, hogy egy politikai kérdésről van elsősorban szó.
A demokraták rendkívüli mértékben szeretnék kizárni Trumpot az elnökválasztásból,
hiszen ő magasan a legnépszerűbb a republikánusok körében, és jelen pillanatban még a függetlenek körében is vezet Biden előtt" – magyarázta az Amerika-szakértő.
Szerinte ezek a kérdések jogi és politikai szempontból márciusig alapvetően nyugvópontra jutnak, és meglátása szerint Donald Trump indulhat az elnökválasztáson.
(A nyitóképen: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök az Iowa állambeli Waterloo-ban tartott kampányrendezvényén 2023. december 19-én. Az elnökválasztást 2024 őszén tartják az Egyesült Államokban. Az elnökjelöltségről döntő előválasztási folyamat január közepén kezdődik Iowa államban.)