A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent írásában Hidvéghi Balázs felidézte: Magyarország második alkalommal fogja ellátni az unió tanácsának elnökségét a jövő év második felében. Ez kihívást jelent, mert jelenleg egy túlközpontosított politikai uniót, egy föderális európai egyesült államokat akarnak létrehozni, úgy, hogy ennek feltételei nem adottak - írta.
Nincs meg hozzá az egységes, európai nép, illetve a hatályos uniós szerződésből sem vezethető le egy ilyen továbblépés az európai együttműködésben - tette hozzá.
A politikus szerint az észszerű politikai és gazdasági együttműködés helyett egyre inkább elhatalmasodik az öncélú központosításra törekvés és a hagyományos, konzervatív felfogással szembeni agresszív, megbélyegző fellépés. Mindez pedig alapvetően ellentétes az uniót alkotó tagállamok és mindenekelőtt az európai emberek érdekeivel, és mára az egész uniós működést veszélybe sodró tendenciává vált.
Ugyanis szembe kell nézni azzal, hogy Európát eltérő nemzetek, kulturális hagyományok alkotják. Ha például egyes nyugat-európai nemzetek számára egy új, multikulturális egyvelegben való feloldódás a kívánatos jövő, akkor joguk van így dönteni, de senkire sem erőltethetik rá ezt - vélekedett.
"Saját országunkról csak mi dönthetünk, és mi, magyarok ebből nem is fogunk engedni" - szögezte le.
A továbbiakban úgy vélekedett, hogy mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament folyamatosan hatáskörének bővítésére törekszik. A bizottság a szerződések pártatlan őrének szerepe helyett ideológiailag végletesen elfogult szereplővé vált, javaslatai rendszeresen sértik a tagállami szuverenitást és identitását. Ilyen az újmarxista woke-ideológia, az LMBTQ-nyomulás és a bevándorlás erőltetése azzal a céllal, hogy Európa etnikai-kulturális önazonosságát megváltoztassák.
Továbbá az EU működését - elsősorban külkapcsolataiban - egy önelégült, moralizáló hozzáállás jellemzi, ami a gyarmatosítás legfrissebb változata: Nyugat-Európa saját, újbalos ideológiáját akarja ráerőszakolni az egész világra - fűzte hozzá.
A továbbiakban felidézte: a jelenlegi "elszomorító" állapotokat látva sokan úgy gondolják, ideje lenne kilépnünk az EU-ból és felhagyni a sokszor kilátástalannak tűnő hadakozással. Ám
közép-európai nemzetként, nemzettársaink jelentős részével a jelenlegi határainkon kívül nekünk evidencia, hogy egy szoros európai együttműködésben vagyunk érdekeltek
- írta.
A közös piac létrehozása, az oktatási, kulturális együttműködés, a közös agrárpolitika, a kohéziós politika nyilvánvaló uniós eredmények. Ezeket meg kell védeni, ezeket működésben kell tartani - írta.
Vagyis ki kell tartanunk a jelenleg hatályos uniós szerződések mellett, szövetségeseket kell találni ahhoz, hogy Európa visszatérjen a józan észen alapuló politikához - írta.
Ugyanakkor
az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy az Európai Unió a differenciált működés felé mozdul el
- vetette fel. Lehetnek olyan szakpolitikák, területek, ahol a tagállamok egy bizonyos része nem vesz részt az együttműködésben. Határozottan el kell utasítani viszont minden olyan törekvést, amely felszámolná az egyhangú döntéshozatal követelményét a legfontosabb területeken - közölte.
Ez garantálja ugyanis a kisebb tagállamok számára, hogy alapvető érdekeiket nem hagyhatják figyelmen kívül a nagyobb méretű és lakosságszámú államok - figyelmeztetett.
Véleménye szerint, sokatmondó bizonyítéka az unió gyengeségének az orosz-ukrán háború ügyében folytatott politika. Mert az EU képtelen a saját, hosszú távú érdekeinek megfelelő döntéseket hozni és inkább alárendelt módon viselkedik egy globális geopolitikai küzdelemben. Az elhibázott szankciós politika, az állóháború folytatásának erőltetése - ahelyett, hogy tűzszünetre és békemegállapodásra törekednének - az önálló külpolitikai gondolkodás hiányát mutatja - állította.
Ukrajna felvétele az Európai Unióba a jelenlegi unió végét jelentené. "Az EU vezetői vagy nincsenek tisztában ezzel (...), vagy nagyon is tisztában vannak mindezzel, nem gondolják komolyan, amit mondanak, de végletesen gyávák és cinikusak" - fogalmazott.
Ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy az uniós együttműködést folytatva Magyarország fenntartsa nemzeti önrendelkezését, legfontosabb, alkotmányos identitásunkat érintő kérdésekben megvédje önálló döntési jogköreit.
Sokan vannak nyugat-európai partnereink között is olyanok, akik osztják ezt a fajta józan, a valóság talaján álló magyar álláspontot
- sorolta.
Végül kiemelte, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon lehetőségünk lesz erősíteni ezt az irányt és a magyar választási eredmény jelentősége most is messze meghaladja majd azt az arányt, ami országunk méretéből következne.
"Nekünk Brüsszelben a jövőben is mindig Magyarország lesz az első. Júniusban legyünk ott minél többen a szavazóurnáknál!" - írta Hidvéghi Balázs.