A legutóbbi PISA -mérést (Programme for International Student Assessment) 2018-ban végezték, a koronavírus-járvány ugyanis megakadályozta a köztes vizsgálatokat. Az előjelek alapján a német szakértők nem számítottak jó értékelésre, a kapott bizonyítvány azonban megítélésük szerint minden előzetes várakozást alulmúlt.
A német fiatalok mind a matematika, mind az olvasás, mind pedig a természettudományok területén rosszabbul teljesítettek, mint a korábbi mérések során. Rendkívül csekély öröm az ürömben, hogy a fiatalok átlagos képességei a három területen a legtöbb OECD-tagországban csökkentek a 2018-es tanulmány eredményéhez képest. A teljesítmény hanyatlása azonban Németországban az átlagot is jelentősen felülmúlta.
Az első ilyen jellegű mérést 2000-ben végezték, és a kezdeti időszakban Németország javítani tudta eredményeit. A legutóbbi mérések azonban már utaltak arra, hogy a diákok teljesítménye folyamatosan romlik.
Matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, természettudományból 485 pont, szövegértésből pedig 476 pont volt. Ami a német teljesítményt illeti, a természettudományokban szerzett 492 pont héttel haladta meg az átlagot, matematikában három, olvasásban pedig négy ponttal volt az átlag felett.
Szakértők, illetve kutatók a romló eredmények okai között mindenekelőtt a súlyos pedagógushiányt említették.
Korábbi felmérések szerint az általános, illetve középiskolákban többezres nagyságot tesz ki a pedagógushiány. A koronavírus-járvány idején bekövetkezett iskolabezárások ugyancsak negatívan befolyásolták a diákok teljesítményét, a távoktatás nem hozta meg a remélt eredményt. A romló eredményhez hozzájárult a családok romló gazdasági-társadalmi helyzete, valamin ettől elválaszthatatlanul a diákok bevándorlási háttere.
Az egyes tárgyakkal kapcsolatban a kutatók vizsgálták a diákok motivációit is, és arra a következtetésre jutottak, hogy a fiataloknak kisebb az érdeklődése a matematika iránt. Erősödött a "félelmük" a tárgytól, ugyanakkor a 15 évesek túlnyomó többsége "kevesebb hasznot" vél tőle.
A légborúlátóbb értékelések egyenesen az oktatási rendszer csődjéről beszélnek. Ezzel összefüggésben az egész országra kiterjedő pedagógushiány mellett említik azt is, hogy a föderalizmus súlyosbítja a helyzetet. A PISA-eredmények több szakértő szerint évek óta azt igazolják, hogy
Németország inkább a tizenhat tartomány oktatási rendszerébe fektet be, ahelyett, hogy országos szinten biztosítana minden tanuló számára egyenlő esélyeket.
Következtetésük szerint a tizenhat különböző iskolarendszer egyáltalán nem konstruktív.
Az ARD közszolgálati médium által idézett egyik szakértő szerint 23 év telt el az első PISA-mérés óta, és az emberek azóta fokozatosan hozzászoktak a romló, sőt a "sokkos" állapothoz. A legújabb PISA-mérés csak akkor döbbentette volna meg őket, ha Németország hirtelen az élen landolt volna. "Ez azonban egyhamar nem fog megtörténni, egyrészt az oktatási föderalizmus, másrészt azért sem, mert huszonhárom éve ugyanazokról az intézkedésekről beszélnek" – fogalmazott a szakértő.
A helyzet javítása érdekében hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a pedagógusi pályát vonzóbbá tegyék, ugyanakkor a tanárokat is jobban képezzék, Továbbá küzdeni kell a társadalmi igazságtalanság ellen, ami általános megítélés szerint erősen jellemző Németországra. Megítélése szerint alig van olyan iparosodott ország, ahol a szegény családokból származó gyermekek, illetve fiatalok aránya rosszabb a németországinál.