Mint ismert, a megállapodás értelmében a Hamász elengedett eddig már 40 túszt, emellett pedig Izrael cserébe 117 bebörtönzött palesztint. A második nap volt egy pár órás csúszás a túszok átadásában, ekkor a Hamász Izraelt vádolta, Izrael pedig a Hamászt, vagyis csekély szintű a bizalom a felek között. Mindemellett Izrael napi 130 ezer liter üzemanyagot juttatott el a Gázai övezetbe és 200 kamionnyi segélyszállítmány érkezett, ami nagyon jelentős ezekben a háborús pillanatokban. A nagy kérdés az, hogy mi történik a negyedik nap lejárta után.
Csicsmann László, a Corvinus Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő szerint van esély a tűzszünet meghosszabbítására. A Hamász több jelzést is adott, hogy minden napi további hosszabbításért cserébe tíz túszt engedne el, és összességében kettő-négy nap hosszabbításról lehet szó. Benjamin Netanjahu kormányfő is nyilatkozott többször, hogy erre hajlandó Izrael állam is.
"Én azt gondolom, hogy jelenleg zajlanak a háttéregyeztetések. Viszont
Izrael azt is nyilvánvalóvá tette, hogy amint a hosszabbítás is letelik, akkor tovább folytatja a hadműveleteket a Gázai övezetben"
– emlékeztetett Csicsmann László.
Habár Izrael ezt kijelentette, az Egyesült Államok és több más ország is azt hangoztatja, hogy hiba lenne a Gázai övezet teljes elfoglalása. Az északi területeken ennek fényében is tovább folytatódnak majd a Hamász felszámolását célzó hadműveletek a Közel-Kelet-szakértő szerint, ami nyilvánvalóan növekvő nemzetközi tiltakozással fog járni.
"Az Egyesült Államoknak óriási szerepe van – látszott, hogy a globális hatalmak közül az egyetlen olyan szereplő, amely érdemben tud kommunikálni Izraellel és a térség államaival. És mivel ismert, hogy vannak még amerikai állampolgárok a túszok között, ezért várható, hogy
az Egyesült Államok be fogja vetni a politikai súlyát az elkövetkezendő napokban, hogy a tűzszünetet meghosszabbítsák. Ugyanakkor a Hamásznak vélhetően nem érdeke az összes túsz szabadon engedése,
hiszen végső soron ebben a jelenlegi fegyveres konfliktusban a túszokat tudja politikai eszközként használni a Hamász, és nem fogják az összes túszt elengedni, csak egy hosszabb távú tűzszünet reményében" – mondta Csicsmann László.
Izrael nemzetközi támogatásával kapcsolatban megjegyezte: az Egyesült Államok nehéz helyzetben van, hiszen felépített egy "exit stratégiát" a térségben, azzal, hogy Kínára kell összpontosítania, de ez a mostani esemény végső soron visszarántotta Washington figyelmét, méghozzá a hagyományos biztonsági szemüvegen keresztül. Washingtonnak az az érdeke, hogy megőrizze az Ábrahám-egyezményeket, és a szakértő szerint ez Izrael államnak is érdeke.
"Amerikai részről sohasem hangzott az el, hogy ne támogatnák Izrael önvédelmi jogát. Nyilván az Egyesült Államok óvatos azzal kapcsolatban, hogy ha Izrael állam megszállja a Gázai övezetet, akkor annak milyen hosszú távú következményeik lesznek akár Izrael számára. A palesztin ügy támogatása az arab országok részéről retorikailag nagyon egyértelmű, viszont valójában nagyon csekély politikai megoldásra való törekvés látszik.
Egyedül Egyiptom fogalmazta meg, hogy el tudna képzelni egy demilitarizált palesztin államot,
Abdel Fattáh esz-Szíszi elnöknek volt az elmúlt napokban egy kijelentése" – mondta a szakértő.
Emellett Szaúd-Arábia próbálta meg november 11-én egy csúcstalálkozóval összefogni az arab államokat, illetve a muszlim országokat, de nem sikerült egy határozatot sem elfogadni, ami azt mutatja Csicsmann László szerint, hogy bizonyos kérdésekben nincs konszenzus ezen államok között. Mindezeken túl néhány ország képviselője az elmúlt napokban Kínában járt, hogy ezzel a globális diplomáciában is fenntartsák a figyelmet, illetve a nyomást a palesztin kérdés kapcsán. De ennek csekély jelenleg eredménye van az arab országok szempontjából – sorolta.
(A nyitóképen: A Gázai övezetet uraló, palesztin iszlamista Hamász szervezet fogságából kiszabadult izraeli túszokat szállító katonai helikopter érkezik a Tel-Aviv közelében lévő Petah Tikvában lévő Schneider Gyermekkórház területére 2023. november 26-án.)