A Reuters hírügynökségnek több moszkvai forrás is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin indulni akar a márciusi elnökválasztáson. Ha sikerül újból megszereznie az államfői posztot, akkor ezzel 2030-ig ő maradhat Oroszország első számú vezetője.
Vlagyimir Putyin 1999 utolsó napján vette át az Orosz Föderáció vezetését az addigi elnöktől, Borisz Jelcintől. Azóta ő irányítja az országot, és ezzel Joszif Visszarionovics Sztálin óta az ország leghosszabb ideig hivatalban lévő államfője, még Leonyid Iljics Brezsnyevet is megelőzi.
A brit hírügynökségnek hat különböző, nevük elhallgatását kérő forrás is nyilatkozott, többen azt állítva, hogy Putyin munkatársai már a kampány előkészítésén dolgoznak. Ugyanakkor a Reuters megjegyzi:
mivel Putyin népszerűsége 80 százalék feletti, a választás inkább formaság lehet,
főleg, hogy a jelenlegi elnök mögött áll a teljes állami média, miközben az ellenzéki sajtót szinte teljesen elhallgattatták már.
Egy ugyancsak névtelenségbe burkolózó hírforrás pedig azt közölte, hogy a hivatalos bejelentés heteken belül várható. Ezzel megerősítette a Kommerszant moszkvai újság múlt havi értesülését, amely szerint Putyin újból elnökké akarja választatni magát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta az értesülést, csupán annyit fűzött hozzá, hogyha Putyin indulni akar az elnökségért, akkor ebben senki sem versenyezhet vele.
Viszont a Reutres azt is megjegyezte, hogy az elnöknek talán a Szovjetunió széthullása utáni legnagyobb válsággal kell megbirkóznia.
Oroszország az 1962-es kubai rakétaválság óta nem állt ilyen rossz viszonyban a Nyugattal.
Az ukrajnai háború miatti szankciók jelentős megrázkódtatást okoztak az orosz gazdaságban, miközben a legnagyobb zsoldossereg vezetője lázadást kísérelt meg a moszkvai vezetés ellen. Igaz, két hónappal a zendülést követően, Jevgenyij Prigozsin repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét.
Londoni vélemény szerint a Nyugat háborús bűnösnek és diktátornak tekinti Vlagyimir Putyint, aki területrabló háborúba vezette Oroszországot. A konfliktus ugyanakkor összekovácsolta Ukrajnát, egyesítette a Nyugatot és küldetést adott a NATO-nak.
Ezzel szemben Vlagyimir Putyin azt állítja:
a háborút valójában az Egyesült Államok kezdte, mert szét akarja szakítani Oroszországot, hogy megszerezhesse az ország természeti kincseit.
Ezt követően pedig az amerikaiak leszámolnának Kínával.
A Reuters azt írja: az orosz fegyvergyártás szárnyal és a gazdaság gyorsabban fog növekedni az idén, mint az Európai Unió. Ez főleg annak tudható be, hogy a legfontosabb orosz exportcikk, a kőolaj ára októberben már átlagosan 81,52 dollár volt hordónként.