Hétvégén Izraelben tárgyalt az amerikai külügyminiszter, aki egyúttal egyeztetett a térségbeli arab országok külügyminisztereivel is. Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint Antony Blinken utazásának három fő célja volt. Az elsődleges cél, hogy Izrael megvédje magát, amit az Egyesült Államok támogat katonailag, de amerikai cél az is, hogy ez lehetőleg minimális civil áldozatokkal történjen meg. A másodlagos célja az, hogy a segélyek eljussanak Gázába, a harmadlagos cél pedig az volt, hogy a Hamász által túszul ejtett civileket, közük amerikai állampolgárokat is ki lehessen hozni a Gázai övezetből.
Fontos kérdés lenne a tűzszünet és a fegyvernyugvás elérése, ugyanakkor Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy egy mostani tűzszünet csak lehetőséget adna a Hamásznak egy újabb támadássorozatra. A szakértő szerint most külön vita van az Egyesült Államokban is arról, hogy a civileket meg kell-e védeni, ami egy természetes követelmény, csakhogy a Hamásznak az a gyakorlata, hogy gyakran a civilek mögé bújik.
"Ha tűzszünetet érnek el a civil áldozatok számának csökkentése érdekében, akkor az lényegében politikai elismerése annak, hogy a Hamász taktikája működött.
Ezért mondta Antony Blinken azt, hogy semmilyen más állam nem köteles együtt élni azzal a realitással, ami október 7-én megtörtént, másrészt pedig olyan elrettentő erőt is fel kell mutatni, hogy ez még egyszer ne ismétlődhessen meg" – mondta Csizmazia Gábor.
A humánus vagy visszafogott katonai fellepésről szóló amerikai vita összefügg a segélyezéssel kapcsolatos vitával, mert a republikánusok úgy gondolják, hogy ezek végső soron előbb-utóbb a Hamász kedvére fognak majd jutni. A Biden-adminisztráció egy 105 milliárd dolláros csomagot nyújtott be, aminek csak egy része szól Izraelről, mert hozzácsatolta Ukrajna támogatását, illetve a déli határ megerősítését is. A republikánusok ezt külön szedték, Izrael támogatását egy az egyben elfogadták az alsóházban, de kitétel volt, hogy a gázai segélyeket nem szolgalmazzák.
Az Egyesült Államokban az ukrajnai és az izraeli forrásokat a republikánusok szeretnék kettéválasztani, de a szakértő szerint a demokraták úgy látják, hogy ez egy azon nagy problémakörnek részét képezi, mindaz, ami a Gázában és Ukrajnában zajlik, lényegében az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesei elleni geopolitikai nyomásgyakorlásnak egy-egy háborús színtere, viszont az alsóházban a többségben lévő republikánusok úgy gondolják, hogy Izrael támogatása minden kétségen felül van, de csak korlátozott mértékben kell biztosítani Ukrajna támogatását
Csizmazia Gábor kiemelte, hogy az alsóházban sikerült elfogadni egy több mint 14 milliárd dolláros támogatást Izraelnek, ami majdnem megegyezik a bideni koncepcióval, de Chuck Schumer, a demokraták vezetője a felsőházban jelezte, hogy ott ez biztosan nem fogják támogatni, márpedig ott többségben vannak a demokraták, másrészt
Joe Biden elnök belengette az elnöki vétó lehetőséget, ha mégis az asztalára kerülne a törvény.
A szakértő szerint alapvetően a szenátusban fog eldőlni ez a vita, ahol viszont a demokraták többségben vannak.
"Ukrajna támogatásában is ez a republikánus–demokrata törésvonal látszódik, főleg az alsóházban. A társadalomban, a szavazók körében is kimutatható, hogy az Ukrajnának biztosított támogatás mértékét illetően a republikánus szavazók már visszafogottabbak, mint egy évvel ezelőtt" – mondta, és hozzátette, az idő sürget, a Fehér Ház számításai szerint 5,5 milliárd dollár áll rendelkezésre az eddig jóváhagyott keretekből.