Az iráni támogatású Hezbollah tisztában van a libanoni krízishelyzettel és figyelembe is veszi azt, miközben az Izrael elleni konfliktus következő lépését tervezi - írja a Reuters, forrásaira hivatkozva. Miközben a Közel-Kelet Izrael és a Hamász, a Hezbollah palesztin szövetségese közti háborútól hangos, a libanoni szervezet és a zsidó állam között a háborús feszültség nagyobb, mint bármikor korábban a 2006-os legutóbbi összeütközés óta.
Elemzők szerint a síita szervezet akár léphet is, ha úgy látja, hogy a Hamász vesztésre áll a Gázai övezetben, miközben a libanoni vezetés tart tőle, hogy Izrael esetleg komoly konfliktust szít a Hezbollah ellen. Izrael azonban figyelmezteti a radikális szervezetet, milyen pusztító következményekkel járna, ha újabb frontot nyitnának, tekintve, hogy Libanon az 1975-90-es polgárháború óta az egyik legkiszolgáltatottabb állapotában van.
"Sem a Hezbollah, sem pedig Libanon nem érdekelt a háborúban"
- állítja egy, a szervezet álláspontját ismerő forrás. Szerinte a csoport nem szeretné Libanont romokban látni, sem az embereket menekülni a déli területekről, ahogyan tették ezt ezrével a közelmúltban.
Az üres államkassza miatt sokakban visszatartó erőként merül fel, hogy ki építené újra az országot, sőt, egyesek abban is kételkednek, hogy a szunnita vezetésű Öböl-menti arab államok ismét segítenének, ahogy 2006-ban tették, nagyobb szerepet adva ezzel a Hezbollahnak az országban.
A radikális szervezet eddig úgy intézte az összecsapásait Izraellel, hogy azok ne fajuljanak háborúvá, állítják a források, habár péntekig bezárólag összesen 47 harcos vesztette életét a mostani izraeli-Hamász konfliktus kirobbanása óta.
Mindazonáltal a Hezbollah jelezte hadkészültségét, hangsúlyozva kulcsszerepét az iráni támogatottságú szövetségben Izrael és az Egyesült Államok ellen.
Libanoni politikusok felszólították ugyan a Hezbollahot, hogy ne súlyosbítsák a helyzetet, ám kevés befolyásuk van a csoport döntéseire.
Valid Dzsumblatt libanoni drúz politikus szerint Libanon léte forog kockán, a legveszélyesebb helyzetnek nevezve a jelenlegit egész politikai karrierje során (46 évig vezette a Progresszív Szocialista Pártot). Azt mondta, a libanoniak semmit sem tehetnek a szerinte Izrael által szított háború ellen. Úgy véli, párbeszéddel, tanáccsal kell rábírniuk a Hezbollahot, hogy tartsa be az egyezmény szabályait.
Jichák Herzog izraeli elnök szerint országa nem keresi a konfliktust északi szomszédjával, de arról beszélt, hogy ha a Hezbollah belerángatja Izraelt egy háborúba, annak Libanon fogja megfizetni az árát.
A libanoni radikális csoport egyik legközelebbi szövetségese, Suleiman Frangieh maronita (libanoni székhelyű keleti katolikus egyház) politikus szerint a szervezet nem akar harcolni; ha akart volna, már támadott volna október 7-én, ahogy a Hamász tette Gázában.
Egy magas rangú libanoni tisztviselő szerint több kormány is kapcsolatba lépett velük a feszültségek csitítása érdekében, ő azonban azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy
"ahelyett, hogy velünk próbálnák visszatartatni a Hezbollahot, inkább Izraelre kellene nyomást gyakorolni, hogy ne fokozza tovább a helyzetet".
A Reuters azt írja, az utóbbi évek különösen nehezek voltak Libanon számára, ahol az instabilitás amúgy is szinte folyamatos volt a függetlensége elnyerése óta (például háborúzott Izraellel is a 70-es és a 80-as években). A több évtizednyi korrupció és felelőtlen országvezetés a pénzügyi rendszer 2019-es összeomlásához, szegénységhez vezetett. A bejrúti kikötőben 2020-ban történt vegyi robbanást követően az összefoglaló szerint a Hezbollah arra használta a befolyását, hogy kisiklassa a nyomozást, amely nyomán egyes szövetségesei ellen emeltek volna vádat, és a vizsgálatokat átpolitizáltnak nevezte. A feszültség halálos áldozatokat követelő erőszakos akciókhoz vezetett, a kormányellenes tüntetések nyomán a Hasszán Diab vezette kormánynak le kellett mondania.
Az államigazgatás alig-alig működik, a politikai viszályok vezető és működő kormány nélkül hagyták. Az ország a 2006-os háborúból is évek alatt állt talpra. Tizenhét évvel később, 2023-ra a Hezbollah jelentősen kibővült fegyveres ereje szilárdította meg a hatalmi egyensúlyt a maga javára, ellenfelei aggodalmára.
Ghassan Hasbani, a Hezbollah működését határozottan ellenző Libanoni Erők párt egyik vezetője szerint elfogadhatatlan, ahogy a szervezet önkényeskedik. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a csoport pusztító konfliktusba sodorja Libanont egy olyan törékeny gazdasági helyzetben, amikor nem visel el több instabilitást.
Mohanad Hage Ali, a Carnegie Közel-Kelet Központ munkatársa elmondta, a Hezbollah alaposan átgondolja, hogyan lehetne egy esetleges újjáépítést finanszírozni bármilyen háború után, mivel kérdéses, hogy az Öböl-menti arab államok segítenének-e, illetve Irán mennyivel járulna hozzá. Szerinte ugyanis a Hezbollah pontosan tudja, hogy megfelelő újjáépítés nélkül kemény politikai árat kellene fizetnie egy háborúért.
(A nyitóképen: A Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom támogatói izraeli zászlót taposó cipővel tüntetnek a palesztinokat támogató tüntetésükön, Bejrútban, a Libanoni Köztársaság fővárosában 2023. október 27-én.)