A köztáraságot több mint egy évvel az Oszmán Birodalom összeomlása után, 1923. október 29-én kiáltották ki.
Jóllehet Atatürk még mindig nagy népszerűségnek örvend, egyre többen bírálják személyét, elsősorban a kisebbségekkel kapcsolatos bánásmód miatt, és az iszlamisták is több alkalommal fogalmaztak meg bírálatot személyéről.
Hivatali ideje alatt Atatürk szekuláris irányba mozdította el hazáját, ügyelt az iszlám intézmények és az állam szétválasztására, szavazati jogot adott a nőknek, a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást pedig latin betűs ábécé váltotta fel.
Bevezette a családnevek kötelező használatát is, ő maga ekkor vette föl az Atatürk („törökök atyja”) nevet.
Erdogan bírálói ezzel szemben azt vetik a jelenlegi elnök szemére, hogy szakítana Atatürk szekuláris politikájával. Erdogant tartják Atatürk óta a legkarizmatikusabb török vezetőnek, aki többször nyilatkozott pozitívan az Oszmán Birodalomról.