"Legyen bátorságunk autonómiát építeni Korzika számára a köztársaságon belül" - fogalmazott az államfő a korzikai közgyűlésben, "egy olyan struktúra kiépítését szorgalmazva, amely teljes mértékben korzikai, de nem szakad el a (francia) államtól".
"Ez nem az állammal szembeni autonómia lesz, és nem is az állam nélküli autonómia" - hangsúlyozta Macron. "Előre kell lépnünk, és ehhez Korzikát bele kell foglalnunk az alkotmányunkba, mert a status quo mindannyiunk számára kudarc lenne" - mondta az elnök a sziget választott képviselői előtt.
Az elnök azért tett látogatást Korzikán, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek 18 hónappal ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után. Az erőszak azért robbant ki, mert 2022. március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Yvan Colonna belehalt sérüléseibe.
A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a Franciaországhoz a 18. század végén csatolt szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.
A francia elnök szerint ennek az "új intézményi szakasznak" kell Korzikát teljes mértékben a köztársaságba illesztenie, és el kell ismernie "mediterrán szigetjellegének és a világhoz való kapcsolatának egyediségét".
"Nagyobb teret kell adnunk a korzikai nyelvnek mind az oktatásban, mind a közéletben"
- hívta fel a figyelmet Macron.
Az államfő hat hónapot adott a korzikai politikai csoportoknak arra, hogy megállapodásra jussanak a kormánnyal egy "alkotmányos szövegről", amely lehetővé teszi a sziget státuszának megváltoztatását.
"Az autonómia státusza, amelyet igényelünk, a Francia Köztársaságba illeszkedik" - ígérte meg Gilles Simeoni, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnöke, aki "öt kihívást" említett meg: a történelmi, társadalmi, gazdasági, szociális és demokratikus elismerést, a "nyomásgyakorlás vagy a maffiaszerű félrecsúszás logikájának elutasításával".