Nyitókép: Forrás: X / Alex Macheras

Trükkös megoldások: így játsszák ki az oroszok a repülős szankciókat

Infostart
2023. szeptember 14. 06:00
Úgy tűnik, nem a szankciók okozta alkatrészhiány miatt volt kénytelen az egyik orosz légitársaság gépe kényszerleszállást végrehajtani egy szibériai mezőn. Az eset kapcsán azonban felsejlik, miként tudja működtetni saját kis számú repülője mellett az "ott ragadt" nyugati flottát Oroszország.

Az Ural Airlines Airbus A320-as repülőgépe Szocsiból tartott a Szibériában lévő Omszk felé, fedélzetén167 emberrel, amikor a hidarulikarendszer súlyosan meghibásodott. A pilóták már nem tudták elérni egyik közelben lévő repülőteret sem, ezért úgy döntöttek, hogy egy mezőn próbálnak meg leszállni. A landolás sikerült, és úgy tudni, hogy senki sem sérült meg.

Az eset kapcsán több internetes portál is arról ír, hogy a baleset azért történhetett, mert a nyugati szankciók miatt az orosz légitársaságok nem juthatnak hozzá a repülőgépeik üzemeltetéséhez szükséges pótalkatrészekhez. A Reuters hírügynökség viszont már korábban utánajárt, vajon tényleg ilyen drámai lenne-e a helyzet az orosz légitársaságoknál.

A rendkívül alapos kutatás igen meglepő eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy a szankciók bevezetését követően az orosz légitársaságok pár hónap alatt kialakították azokat a kerülő utakat, amelyeken keresztül biztosítani tudják Airbus és Boeing utasgépeik alkatrészellátását. Mint ahogy a Reuters megjegyzi, ez már csak azért is létkérdés volt, mert Oroszország légi közlekedésében kulcsszerepet játszik a több mint ötszáz nyugati utasszállító gép. Ezek mellett ugyanis mindössze csak 150 orosz gyártású repülő áll szolgálatban.

Az AviaPort nevű moszkvai repülési kutató intézet vezetője szerint

az orosz légitársaságok hamar találtak megoldást az alkatrészproblémára.

Oleg Pantyelejev a Reutersnek elmondta: először teljes volt a döbbenet, senki sem tudta, mitévő legyen. Aztán két-három hónap alatt kialakultak az új beszerzési csatornák, egy fél évvel később pedig már annyi lett belőlük, hogy az árakat is csökkenteni lehetett és jócskán lerövidültek a szállítási határidők.

A mostani balesetben érintett Ural Airlines vezetőjét is megkérdezte a hírügynökség, de Kiril Szkuratov vezérigazgató azzal hárította el az érdeklődést, hogy szerinte "szükségtelen információkat" kérnek tőle. Így a brit hírügynökség a vámhatóságok nyilvános adataiból tájékozódott. Ezekből kiderült, hogy még az olyan nemzetközi hírű amerikai cég, mint a Northrop Grumman is szállít műszereket az orosz gépekhez. Igaz, a cégnél határozottan cáfolták, hogy kijátszanák az embergót, és azt hangoztatták: szigorúan ellenőrzik, hova kerülnek a gyártmányaik.

Ez azonban nem akadályozza meg a hatalmas haszonra számító kisebb-nagyobb kereskedő cégeket, hogy kijátsszák a szankciókat. Egyikük, egy Moldovában működő vállalkozás, amelytől bizonyíthatóan érkeztek alkatrészek Oroszországba. Az Air Rock vezetője, Ivan Melnyikov igyekezett cáfolni ezt, és azt hangoztatta, nekik nem éri meg a pillanatnyi haszon azt, hogy elveszítsék régi, külföldi üzletfeleiket. A vállalkozás nem is közvetlenül Oroszországba, hanem Kirgizisztánba vagy az Egyesült Arab Emirségbe szállít.

Utóbbi területén jó néhány olyan vállalkozás ütött tanyát, amely remek üzletet szimatolt a szankciók kijátszásában. Az egyik egy emírségekbeli, szabad vámterületen működik és mindössze egyetlen szobából álló irodát tart fenn. A 2022 júniusában – tehát már az ukrajnai háború kitörése és a szankciók bevezetése után – létrehozott Skyparts internetes honlapján azzal reklámozza magát, hogy

a repülőgép orrától a farkáig, bármilyen alkatrész beszerzését és szállítását vállalja.

Aztán akad olyan orosz légitársaság, amely szó szerint családon belül oldotta meg a beszerzést. A vámpapírok szerint a Karine Bukrej orosz vállalkozó tulajdonában lévő Nordwind Airlines légitársaság 12 Airbus és 15 Boeing repülőgépéhez több száz alkatrészt importált egy török utazási irodától. Az Antalya üdülővárosban található Ramses Turizm tulajdonosa Bukrej férje, Ramazan Akpinar.

A Reuters érdeklődését követően a házaspár megszüntette a légitársaság és az utazási iroda közti gyanús együttműködést, és azóta egy másik, szintén Antalyában székelő cégtől veszi az alkatrészeket. A csupán tavaly augusztusban alapított vállalkozás tulajdonosa nem volt hajlandó válaszolni az orosz ügyleteivel kapcsolatos kérdésekre.

A Szibériában kényszerleszállást végrehajtott orosz Airbus A320. Forrás: X / Lew Anno

Ellenben a vámhatóságok irataiból kiderült, hogy a Nordwind a karbantartó cégén keresztül is sok nyugati alkatrészt szerzett már be. Az NW Technic vezérigazgatója bár készségesen nyilatkozott, de ő is hárított. Valerij Pasajev a Reutersnek elmondta, hogy a vállalat kizárólag a repülőgépek karbantartására összpontosít, és nem vesz részt a beszerzésekben. "Hozzák nekünk az alkatrészeket, és megmondják, hova kell betenni, én megbeszereltetem" – mondta Pasajev.

A Reuters kutatásából arra is fény derült, hogy összességében az orosz légitársaságok – szerény becslések szerint is – 1,2 milliárd dollárnyi (kb. háromszázötvenmilliárd forintnyi) csempészáruhoz jutottak már hozzá a szankciók bevezetése óta. Ennek köszönhetően szinte pontosan ugyanannyi nyugati gyártású repülőgépet tudnak üzemben tartani, mint a háború kitörése előtt. Csak azt a 75 darabot kénytelenek nélkülözni, amiket külföldi cégektől lízingeltek, mert azokat a szankciók bevezetése után vissza kellett szolgáltatniuk. Bár nem minden légitársaság járt el így. A szibériai mezőn kényszerleszállást végrehajtott utasgép állítólag ugyancsak lízingből származott, de az Ural Airlines nem adta vissza.