A kötelező katonai szolgálatot 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg idején törölték el.
Az Angela Merkel vezette kormány több mint egy évtizeddel ezelőtt olyan módosítást fogadott el, hogy a hadkötelezettséget parlamenti határozattal csakis védelmi helyzetben lehet reaktiválni, ugyanakkor megnyitotta a lehetőséget az önkéntes katonai szolgálat előtt.
A sorkötelezettség visszaállítását az ellenzéki Alternatíva Németországnak párt sürgeti, de az ugyancsak ellenzéki konzervatív CDU/CSU is támogatja.
Az egyik fő érv az, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Németország biztonságosabbá válna.
A Bundeswehr a kötelező katonai szolgálat eltörlése óta hivatásos katonákból és önkéntes szolgálatot vállaló tartalékosokból áll.
Olaf Scholz német kancellár tavaly márciusban bejelentette, hogy ambiciózus programot indít az ország hadseregének újjáépítésére. Erre a célra 100 milliárd eurós modernizációs alapot irányzott elő, mindez azonban a jelek szerint nemigen csábított újoncokat.
A Der Spiegel információi szerint a katonaság egyre kevésbé vonzó az "utánpótlás" számára.
Az év első öt hónapjában jóval kevesebben jelentkeztek katonának, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A Bundeswehr szóvivője szerint május végéig 23 414 nő és férfi "pályázott", ami hét százalékos visszaesést jelent 2022 első öt hónapjához viszonyítva. 2019 hasonló időszakában ez a szám 30 ezer volt.
Az idézett szóvivő igyekezett indokolni is a "lohadó" kedvet. Szerinte mindez
a demográfiai, valamint általánosságban a társadalmi változások következménye, nem is beszélve a szűkös munkaerőpiaci helyzetről.
Mindenesetre az ország legnépszerűbb politikusának tartott védelmi miniszter felismerte a helyzet súlyosságát. Szerinte nagyobb sebességre kellene kapcsolni a kiképzésnél, és a jelentkezők számára még egyértelműbbé kell tenni, hogy mit is vállalnak.
Továbbá erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy "migrációs hátterű" nőket és férfiakat is megnyerjenek a fegyveres erők számára. A miniszter szerint sok-sok millió olyan, migrációs háttérrel rendelkező ember él Németországban, akik immár a második, illetve harmadik generációhoz tartoznak.
Német útlevéllel rendelkeznek, de különböző okokból egyelőre lemondunk róluk - hangoztatta Pistorius, aki szerint ezen változtatni kell.
A szociáldemokrata politikus már egy júniusi nyilatkozatában megkérdőjelezte, sikerül-e megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a hivatásosok létszámát 2030-ig 203 ezerre növeljék. Számuk jelenleg 183 ezer, amelyhez hasonlóan kevés katona utoljára 2018-ban szolgált a német hadseregben.
A fegyverzet korszerűsítése és gyarapítása mellett ez a legnagyobb kihívás a Bundeswehr számára - hangoztatta a miniszter. Szerinte olyan Bundeswehrre van szükség, amely kész a cselekvésre, erős és kitartó.
A hivatásosnál jóval nagyobb, mintegy 300 ezer főt tesz ki a meghatározott időre bizonyos szolgálatot vállaló önkéntesek száma.
A tartalékosok szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a német hadsereg nagyobbik fele csak papíron létezik, és aligha képes hozzájárulni Oroszország elrettentéséhez.
.