A karlsruhei székhelyű hivatal felhívását a politikusokhoz, illetve az illetékes hatóságokhoz intézte.
Állítása szerint ugyanis az ázsiai óriás évek óta próbálja kiterjeszteni külföldi befolyását, a többi között Németországra is.
Ennek egyik fő eszköze a kapcsolatépítés, és ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztálya.
Az osztály pedig az alkotmányvédelem információi szerint szerves része a kínai hírszerző apparátusnak, konkrétan a titkosszolgálatnak.
A nemzetközi kapcsolatok osztálya közvetlenül az ország első számú vezetője, Hszi Csin-ping államfő alá van rendelve. Feladata az, hogy kapcsolatokat létesítsen külföldi politikusokkal, valamint pártokkal.
A közvetlen cél pedig az, hogy ezáltal elősegítse a kínai befolyás lehetőségét, illetve erősítését.
Az alkotmányvédelmi hivatal közvetlen "biztonsági" figyelmeztetése szerint
a szóban forgó hírszerzői tevékenység fő célja a kínai vezetés tájékoztatása más országok politikai helyzetéről, továbbá katonai és gazdasági potenciáljáról.
A ZDF közszolgálati televízió birtokába jutott jelentésében a hivatal az említettekből kiindulva a német politikusok, illetve hatóságok számára "különös óvatosságot és visszafogottságot" ajánlott.
Értékelése szerint ugyanis a KKP Központi Bizottságának nemzetközi osztályát "a történelmileg kialakított kapcsolatok" nyomán megbízható és fontos együttműködő partnernek tekinti.
Alig néhány nappal a szóban forgó alkotmányvédelmi figyelmeztetés nyilvánosságra kerülése előtt vált ismertté, hogy a tekintélyes Erlangen-nürnbergi Egyetem a jövőben nem kíván a kínai állam által finanszírozott doktoranduszokat fogadni.
Az ok a kínai hírszerzői tevékenység miatti aggodalom. Értesülések szerint hasonló "elővigyázatossági" intézkedést fontolgat több más német egyetem is.
A bevezetőben említett "Kína-stratégiát" ugyanakkor a kormányzat iránytűnek tekintené a Pekinggel kapcsolatos politikához.
Egybehangzó értesülések szerint Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszter az előzetes tárgyalások során szükség esetén a Pekinggel szembeni keményebb fellépés mellett állt ki.
Ezzel szemben a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár mindenekelőtt az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Végezetül megszületett a kormányon belüli megállapodás, amely hangsúlyozza a lehetséges kockázatok "minimalizálásának" szükségességét.
A kancellár tolmácsolása szerint szükség van a Kínával való együttműködésre, elsősorban a gazdaság, valamint a klímavédelem területén.
Ugyanakkor fel kell vetni a "kritikus témákat" is, mindenekelőtt az emberi jogokra, a jogállamiságra, valamint a szabad verseny biztosítására vonatkozóan.