Pásztor Sándor az Agerpres román hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az általa vezetett intézmény 114 millió eurót nyert hat gyűjtőtó gátjának a megerősítésére az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Elsőként a Nagyvárad feletti Lesi-tó gátját erősítik meg, a Jád völgyében épült gyűjtőtó gátjának munkálataihoz megvannak az engedélyek, most a tervezési szakasz következik, a kivitelezés várhatóan jövőre kezdődhet.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a hat gyűjtőtóból három Bihar megyében (a Lesi-tó, a szalárdi és a tamásdai), a másik három (a sikulai, a belzeréndi és a Csigér patakon épült feltóti) Arad megyében.
A Nagyvárad vízellátását is biztosító Lesi-tó gátjának felújítása prioritást képez, erre 24 millió eurót különítettek el - mondta az igazgató. A projekt megkapta az intézmény műszaki-gazdasági bizottságának a jóváhagyását, mivel a felújítás árvízvédelmi szempontból is fontos.
A Lesi-tó gátja 60,5 méter magas és 180 méter hosszú, a tó 150 hektáron terül el és 28 millió köbméter víz volt benne, mielőtt 2015-ben szivárgás miatt kiürítették.
A Jádremete közelében épült gát árvízvédelmi szempontból fontos, de a villanyáramellátásban és a halászatban is jelentős a szerepe, és a turisták körében is népszerű, mellé üdülőtelep épült. 1969-1973 között emelték, azóta nem végeztek rajta teljes körű javítást. Megerősítése a legmodernebb technológiával, lézerszkenner segítségével történik, felújítása után napelemekkel biztosítják a működést. Javítása az Erdélyi-szigethegység e térségében az állat- és növényfajok védelme miatt is fontos, és a hulladékgazdálkodásra is kiterjed.
Romániában számos mesterséges víztározó épült a kommunizmus idején, melyek többségén azóta sem végeztek nagyobb javítást.
A létesítmények fontossága az energiaválság kezdete óta felértékelődött, és az egyre nagyobb szárazság legyőzésében is nagy szerepet játszanak.
A most felújítandó gátak a Berettyó, Sebes-Körös, Fehér-Körös és Fekete-Körös vízhozamának szabályozásában töltenek be jelentős szerepet.
Fotónk illusztráció.