Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel Budapesten tartott közös sajtótájékoztatót, melyen a többi között azt is közölte a magyar tárcavezető, hogy szerinte Közép-Ázsia szerepe és jelentősége felértékelődött, miután az Ukrajnában zajló háború és a kirótt uniós szankciók miatt addig jól működő tranzitútvonalak és kereskedelmi kapcsolatok lehetetlenültek el.
„Ezért a keleti világgal való kereskedésnek a fizikai útvonalai és részben a beszerzési forrásai áttevődtek Közép-Ázsia térségére. Magyarország, mivel megfigyelőként részt vesz a Türk Államok Szervezetének munkájában, már jelen van ebben a térségben, és ez számunkra stratégiai előnyt jelent, nem a nulláról kell kezdeni az együttműködésünket” – mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy Magyarország sokat profitálhat az együttműködésből, és érvényesítheti a versenyelőnyét.
„Aztán most, hogy új világrend van kialakulóban, mindenki számára világos, hogy azzal, hogy mi a türk világgal a kapcsolatainkat a többiek előtt elkezdtük kiépíteni, gyakorlatilag megelőztük a korunkat, és mi már olyan pozíciókat építettünk ki Közép-Ázsiában, amelyek egyértelműen előnyt jelentenek ebben az új időszakban Magyarország számára” – közölte a magyar miniszter.
Szijjártó Péter szerint mindez látszik is a magyar–kirgiz kereskedelmi forgalmon, melynek értéke tavaly 71 százalékkal nőtt, és rekordot döntött, ráadásul idén is 3,5-szeres bővülést regisztráltak eddig.
Üdvözölte, hogy a korábbi gazdasági megállapodások alapján magyar vállalatok komoly lehetőségeket kaptak Kirgizisztán vízellátásának és öntözésének modernizálásában, illetve az élelmiszeripar területén is zajlik különböző projektek előkészítése. Továbbá rövidesen megindulhat egy magyar cég naperőmű-építési beruházása, és
a közös acélgyártás is megkezdődött Biskekben 2,5 milliárd forint értékben.
Kitért arra is, hogy új lendületet kapott az oktatási együttműködés azzal, hogy a két rektori konferencia együttes ülést tartott, s egyre szorosabb a kapcsolat több magyar és kirgiz egyetem között. Évi kétszáz hallgató érkezhet ösztöndíjjal a hazai felsőoktatási intézményekbe a közép-ázsiai országból, valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia is részt vesz fiatal kirgiz diplomaták képzésében.
A miniszter az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kötelékek szorosabbra fűzését szorgalmazta, ennek keretében pedig szerinte mielőbb alá kellene írni az EU–Kirgizisztán kiemelt partnerségi megállapodást, amelyet már 2019-ben parafáltak.
Szijjártó Péter végül kiemelte, hogy Magyarország és Kirgizisztán is a globális békepárti többség része, mivel mindkét állam nagy árat fizetett már az ukrajnai háborúért, miközben azért semmilyen felelősséggel nem bír.
A felek a magyar-kirgiz stratégiai tanács harmadik ülésén megállapodást írtak alá az együttműködésről a környezetvédelem területén.
Szijjártó Péter a görög szigeteken pusztító tűzvésszel kapcsolatos újságírói kérdésre vonatkozóan arra kérte az ott nyaralást tervező embereket, hogy gondolják át, van-e lehetőség az utazás átütemezésére, és ha nincs, akkor pedig tájékozódjanak részletesen az adott hely veszélyeztetettségi fokáról, valamint regisztráljanak a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának honlapján.
„Ha baj van, akkor sokkal könnyebben tudunk segíteni, ha tudjuk, kikről van szó, és hol tartózkodnak” – mutatott rá. Majd tudatta, hogy folyamatosan figyelik a regisztrációs listát, s ha valaki veszélyeztetett területen van, azzal kapcsolatba lépnek.
Elmondta, hogy 80-ra nőtt az evakuáltak száma Rodoszról, miközben több magyar család el tudott jutni a sziget biztonságos északnyugati részére. Szavai szerint most 122, Rodoszon nyaraló emberrel tartják a kapcsolatot.
Fontosnak nevezte megjegyezni, hogy azok is segítséget kaphatnak a repülőtéren, akik elveszítették az úti okmányaikat: a rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel, és ezzel fel tudnak szállni az EU-ba tartó járatokra.