A daytoni béke óta nemzetközi ellenőrzés álló Bosznia-Hercegovinában ismét felerősödtek a politikai feszültségek, miután Christian Schmidt ENSZ-főképviselő úgy módosította az Alkotmánybíróság működését, hogy az a jövőben a szerb képviselők megkerülésével is döntéseket hozhat.
Orosz Anna, a Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban elmondta, erre válaszolt a szerb entitás nemzetgyűlése azzal, hogy betiltotta a szabályozás kihirdetését és alkalmazását is.
"Hogy tovább bonyolódjon a kérdés, a főképviselő betiltotta ezeknek a szerb döntéseknek a hatályba léptetését, illetve bevezetett olyan módosításokat az állami szintű büntető törvénykönyvben, hogy az állami szintű Alkotmánybíróság határozatait gátoló döntések bűncselekménynek számítsanak" - részletezte.
Az alkotmányos válság Bosznia-Hercegovinában tehát tovább eszkalálódik.
A Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke közben ismét kilátásba helyezte a föderációból való kiválást.
"Milorad Dodik, a szerb entitás elnöke amióta hatalmon van, számos alkalommal fenyegetőzött azzal, hogy referendumot fog kiíratni arra, hogy mi legyen az entitás jövőbeni sorsa.
Ezt most is megtette, úgy nyilatkozott, hogy ezt év végéig ki is lehetne írni. Egyelőre ez még csak nyomásgyakorlás a nemzetközi közösség felé, egy ilyen lépés ugyanis majdnemhogy visszafordíthatatlan következményekkel járna" - mutatott rá Orosz Anna.
A soknemzetiségű állam teljes széteséséről még korai szerinte beszélni, már csak azért is, mert a jugoszláviai háború emlékei még erősen élnek az emberekben.
"Az biztos, hogy a háborút valamennyi ember el szeretné kerülni, nem egy olyan hosszú időperiódusról beszélünk, amely alatt a fájdalmas sebek mind begyógyultak volna" - említette.
Ugyanakkor azt sem lehet mondani a kutató szerint, hogy a központi állam megerősítése egységesen támogatott cél lenne a lakosság körében.