Gálik Zoltán emlékeztetett rá, hogy az unió már a 2015-2017 közötti migrációs válság idején be akart vezetni egy kvótarendszert, ám ezt akkor nem sikerült egyhangúlag megszavaztatni. Most pedig normál jogalkotási eljárás keretében szeretné ugyanezt bevezetni az EU.
Ennek a lényege – folytatta a szakértő – az, hogy a részt vevő országok befogadhatnak olyan menekülteket, akik az Európai Unióban már átestek a szükséges befogadó eljárásokon. Tehát nem illegális bevándorlókról lenne szó. Azok az országok, amelyek viszont egyáltalán nem akarnak menekülteket, vagy pénzzel segíthetnék a többieket, vagy különböző kötelezettségekkel járulhatnának hozzá a folyamathoz. "Végül is 25 ország elfogadta ezt az elképzelés, ám sem Magyarország, sem Lengyelország nem akar részt venni ebben. Így aztán nem is születhetett ebben a témában közös nyilatkozat" – ismertette a helyzetet Gálik Zoltán.
Ezzel kapcsolatban a Corvinus Egyetem docense elmondta, az unió jelenlegi jogrendszere úgy működik, hogy a döntést igénylő kérdésekben előbb az Európai Tanács fogalmazza meg a véleményét, majd a Miniszterek Tanácsa minősített többséggel hoz határozatot. Elvben tehát elég lenne, ha a tagállamok többsége támogatná a migrációs kvóta bevezetését, ám mivel ez egy nagyon fontos kérdés, mégis csak jobb lenne, ha konszenzust tudnának kialakítani ebben az ügyben is.
Gálik Zoltán megemlítette, hogy
az unió a jelenlegi munkaerőhiányt külföldiekkel szeretné megoldani.
Az EU-n kívüli országokból érkező munkavállalókra egyrészt közösen hozott szabályok vonatkoznak, másrészt az egyes tagállamok maguk is dönthetnek arról, hogy pontosan milyen feltételek mellett fogadnak külföldieket. Nemrég például Németország erősítette meg, hogy szeretne minél több szakképzett munkavállalót fogadni, és ezt a saját belső jogszabályaival is ösztönözni akarja.
A szakértő úgy vélte, hogy a migrációs kvótával kapcsolatos magyar, illetve lengyel vétó kicsit háttérbe szorította a brüsszeli tanácskozás többi fontos kérdését. Ezek között Gálik Zoltán az első helyen említette, hogy a csúcstalálkozón megerősítették az Ukrajna támogatása melletti uniós elkötelezettséget. "Az Európai Unió letette a voksát amellett, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát mind anyagilag, mind pedig katonailag" – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem docense. Ezzel összefüggésben döntöttek a tagországok védelmi ipari termelésének összehangolásáról, valamint a közös lőszer- és rakétabeszerzésről. Azért, hogy ezekhez legyen elegendő pénz, három és fél milliárd euróval megemelték az Európai Békekeret összegét.
A kétnapos csúcstalálkozón ugyancsak
fontos téma volt az, hogyan biztosítsák az unió gazdaságának hosszú távú versenyképességét.
Ennek érdekében elhatározták, hogy tovább mélyítik az országok közti gazdasági integrációt, összehangolják az iparpolitikákat és csökkentik az adminisztrációs terheket. Ezek mellett szó volt olyan érdekes témáról is, mint a mesterséges intelligenciák a szabályozása, amelyben – a világon elsőként – az Európai Unió fog nagyon határozott lépéseket tenni.
Gálik Zoltán azt is elmondta, hogy az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán kiemelten foglalkoztak a Kínához fűződő viszonnyal. Az EU ezt úgy határozta meg, hogy Kínát egyszerre tekinti partnernek és versenytársnak, illetve rendszerszintű riválisnak. Ugyanakkor az unió vezetői egyetértettek abban, hogy szorosabbra kell fűzni a Kínához fűződő sokrétű kapcsolataikat, bár nagyon kritikus álláspontra helyezkedtek Tajvant és a Dél-kínai-tengert illetően.