Vitaindító beszédét a szociáldemokrata kancellár azzal kezdte, hogy a kormány nem kíván engedményeket tenni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban. Olaf Scholz azzal érvelt, hogy az elmúlt válságokban – legyen szó a koronavírus-járványról vagy az energiaválságról – tetemes pénzzel stabilizálták a gazdaság helyzetét. A kancellár szerint azonban a kormány nem hagyhatja azt, hogy ez a "kivételes helyzet" általánossá váljon.
Scholz szükségesnek nevezte, hogy
lépésről lépésre vissza kell térni a járvány és az energiaválság előtti "normális fiskális politikához".
A milliárdos költségvetési kiadásokat csökkenteni kell arra a szintre, amely biztosította, hogy válságok előtt éveken keresztül jól boldogultunk – fogalmazott a szociáldemokrata politikus.
A kormány vezetője ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az általa vázolt új irányvonal a prioritások egyértelmű meghatározását követeli. Ezek között pedig mindenekelőtt a biztonságot, a klímasemlegességet, valamint a társadalmi kohéziót említette. Megfogalmazása szerint ez az a három prioritás, amelyet a 2024-es költségvetés tükrözni fog. Ez azonban azt is jelenti, hogy egyes támogatásokat, illetve támogatási programokat felülvizsgálunk.
Számít arra, hogy emiatt a kormányt bírálatok érik majd, mert minden támogatás mögött konkrét érdek áll – jelentette ki, ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt.
Az évekig tartó, példa nélküli válságok, valamint az ugyancsak példátlan hitelfelvételek után kötelességünk szilárd alapokon irányítani az országot – fogalmazott Scholz. Hangsúlyozta, hogy a kormány az energiarendszer átalakításán és a hidrogéninfrastruktúra kialakításán dolgozik.
A "házigazda" iparszövetség elnöke, Siegfried Russwurm beszédében ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a vállalkozók körében nagy a frusztráció.
Hosszú a panaszok listája
– jelentette ki, mindenekelőtt a bürokráciát, a túlzott szabályozást, illetve a tilalmakat említette, ezek helyett szerinte megbízható keretfeltételekre és az új elképzelések iránti nyitottságra lenne szükség.
A problémák között említette az áram magas árát, ami – mint fogalmazott – tartós teherként alááshatja a vállalatok versenyképességét.
Sok cég valóban jól teljesít, de nem Németországban – hangoztatta az elnök.
Egyre több cég foglalkozik azzal a tervvel, hogy tevékenységének egy részét kivonja Németországból, és külföldre telepíti át, mert ott jobbak a keretfeltételek
– jelentette ki a BDI vezetője. Azzal viszont egyetértett, hogy a kihívásokat csak együtt lehet leküzdeni. Russwurm szerint ehhez a bizalom helyreállítása, illetve kölcsönös alkalmazkodás szükséges.
Az ipar támogatja a klímasemlegességet célzó átalakításokat – jelentette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ezen a téren nagyobb sebességre és egyértelmű irányvonalra van szükség. Az energiafordulat "légvárakkal" nem valósítható meg – hangoztatta a BDI elnöke.