Csizmazia Gábor felidézte, hogy az egész ügy középpontjában az úgynevezett "Steele-dosszié" áll. Ebben olyan bizonyítékokat gyűjtöttek össze, amelyek azt igazolják, hogy Donald Trump az elnökválasztási kampányához külföldről, valószínűleg orosz hátterű szereplőktől kaphatott anyagi, koordinációs, információbeli segítséget.
A 2016-ban keletkezett dokumentumgyűjtemény egy volt orosz elemző, bizonyos Igor Dachenkótól származó információkra épül. Ő ezeket a brit titkosszolgálat egykori munkatársának, Christopher Steele-nek adta át, innen az iratcsomag neve. Steele aztán továbbította ezeket a Hillary Clinton-féle kampánystáboz, amely továbbadta az FBI-nak. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda ezek alapján kezdte vizsgálni a volt elnök esetleges orosz kapcsolatait.
A "Steele-dossziéban" szereplő dokumentumok arról szólnak, hogy
- Donald Trump még az elnöksége előtt, magánemberként Oroszországban járt és üzleti megállapodásokat kötött többek között orosz állami szereplőkkel, illetve hogy
- kompromittáló felvételek is készültek róla Szentpéterváron és Moszkvában, amelyekkel aztán zsarolták az oroszok - tette hozzá a szakértő.
A nyomozás egyik következménye az úgynevezett Mueller-vizsgálat lett, amely körülbelül másfél-két évig tartott és kimondottan ezt a kérdést járta körbe. Politikai szempontból magát az elnökséget is ellehetetlenítette a Trump-adminisztráció alatt, hiszen folyamatosan ott lógott a levegőben, hogy az elnök így vagy úgy, de az oroszok emberre lehet - közölte Csizmazia Gábor.
Viszont Trump hívei szerint az FBI vizsgálatot is meg lehet kérdőjelezni, hiszen az is kizárólag külföldről származó értesülésekre épült. Vagyis amennyiben Donald Trumpot orosz befolyással vádolják, akkor a demokraták elnökválasztási kampányát ugyancsak idegenek manipulálták, hiszen a "Steele-dossziéban" szereplő értesülések is külföldről származnak és azokat a Clinton-stáb felhasználta Trump ellen. Mivel pedig a volt elnök támogatói eleve megkérdőjelezik a Trump orosz kapcsolataira vonatkozó információkat, azt hangoztatják, hogy az FBI nyomozása nem volt teljesen megalapozott, a Steele-dossziék információinak ellenőrzése nem volt kellőképpen rigorózus, és ezt kiegészítette valamiféle nyomozói részrehajlás.
Kicsit furcsa a helyzet - nyilatkozta az USA-szakértő - mivel
a mostani jelentés nem azt vonja kétségbe, hogy Donald Trump az oroszok emberre lenne,
hanem az ezt firtató vizsgálatról állítja azt, hogy részrehajló, vagy legalábbis nem volt kellően megalapozott, és hogy mindezt a demokraták politikailag nagyon jól kihasználták a republikánusok ellen.
Az NKE Amerika Kutató Intézetnek munkatársa ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ezzel kapcsolatban volt már volt egy vizsgálat. 2019 decemberében, még a Trump adminisztráció idején, az amerikai Igazságügyi Minisztérium arra megállapításra jutott, hogy az FBI megalapozottan nyomozott Donald Trump orosz kapcsolatai után.