A NATO és a Varsói Szerződés 22 tagállama által 1990. november 19-én, Párizsban aláírt szerződés meghatározza a tüzérségi erők, a páncélozott harci járművek, a harci repülők és a helikopterek számát, valamint azt is szabályozta, hogy ezeknek az erőknek csak egy része lehetett harcképes, azonnal bevethető állapotban - írja a magyarnemzet.hu.
A dokumentum meghatározza, hogy az Atlanti-óceántól az Urál-hegységig, az Urál folyóig és a Kaszpi-tengerig terjedő területen a részt vevő államok azonos számú hagyományos fegyverrel és felszereléssel rendelkezhetnek.
A megállapodás 1992-ben lépett hatályba, majd a felek 1999-ben Isztambulban megújították az egyezményt.
Most viszont az orosz parlementben vita kezdődött aról, hogy az ország végleg felmondja-e a megállpodást. Vlagyimir Putyin elnök szerint azért kell kilépniük a szerződésből, mert a NATO keleti bővítése már amúgy is felborította a korábbi erőviszonyokat.
Az orosz elnök Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki, hogy képviselje őt az az erről szóló parlamenti vitában. Az elnök egyébként már dekrétumot adott ki arról, hogy Oroszorszgá kilép a szerződésből. Ezt az elnöki rendeletet kell még a moszkvai parlamentnek is jóváhagynia:
#Russia denounces the Treaty on Conventional Armed Forces in Europe. pic.twitter.com/vD4xmNSQ36
— NEXTA (@nexta_tv) May 10, 2023
Megfigyelők azonban emlékezetetnek rá, hogy mindez csupán jogi formaság, mivel Vlagyimir Putyin pártjának, az Egységes Oroszország pártnak kétharmados többsége van a törvényhozásban.