A most elfogadott javaslattal a szociáldemokratákból, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció nemcsak Brüsszelnek, hanem a hazai ellenzéknek, valamint a tartományoknak is üzent. Az erősödő, főként illegális migráció ugyanis Európa számos országában, köztük Németországban is hatalmas gondokat okoz.
A tartományok, illetve a helyi települések hónapok óta követelik az Olaf Scholz vezette kormánytól, hogy nyújtson az eddiginél nagyobb, elsősorban pénzügyi támogatást a menekültek befogadásához, ami több esetben már teljesíthetetlen terheket okoz számukra. Hivatalos adatok szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta több mint egymillió 200 ezer ukrán menekült érkezett az országba, és további kétszáz ezer elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból.
Ennek ellenére a miniszter azt üzente azt a tartományok, illetve a helyi hatóságok vezetőinek, hogy a szövetségi kormány az előirányzottnál nem hajlandó több pénzt fordítani a menekültek ellátására. Elutasította azt is, hogy felső határt szabjanak meg a befogadandó menekültek számának, arra hivatkozva, hogy – mint fogalmazott – az emberiességnek nem lehet felső határa. Abba azonban a kormány beleegyezett, hogy május 10-én minderről országos menekültügyi "csúcstalálkozót" tartsanak.
Ilyen körülmények között állt elő a koalíció hivatalosan Brüsszelnek címzett tervével, amelyet a német médiának a belügyminiszter ismertetett. Nancy Faeser azt hangoztatta, hogy Berlin mindenekelőtt a közös menekültügyi rendszer létrehozását kívánja előmozdítani.
Az indítvány egyik sarokköve, hogy a menekültügyi eljárásokat az EU külső határain folytassák le,
míg a másik a migránsok Európán belüli elosztásának javítása. Ami az előbbit illeti, a miniszter szerint rendkívül fontos, hogy a menekültek regisztrálása, illetve azonosítása a külső határokon és a lehető legkorábban megtörténjen. Ez ugyanakkor nem mond ellent annak, hogy Európában továbbra is maradjanak nyitott határok – érvelt a szociáldemokrata politikus.
Faeser meglehetősen ambiciózus határidőt is szabott, hangoztatva, hogy az eljárások nem tarthatnak tovább tizenkét hétnél. A miniszter abból indult ki, hogy az unión belül vannak olyan tagállamok, amelyek szolidaritást tanúsítanak, és befogadják a külső határokon történt szűrésen átjutó migránsokat. Szavai szerint erről
már hónapok óta tárgyal egyes országok képviselőivel.
Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy már létre is jött egy munkacsoport a menekültek elsődleges célországának tekintett Spanyolország és Olaszország, valamint olyan potenciálisan befogadó államok, mint Németország, Franciaország, valamint legújabban Belgium és Svédország részvételével.
Faeser – mint arra az ARD közszolgálati televízió felhívta a figyelmet – nem utalt arra, hogy a folyamatban részt vesznek-e kelet-európai országok, egyebek között Lengyelország vagy Magyarország.
Ugyancsak az ARD emlékeztetett arra, hogy a közös európai menekültügyi rendszer rögzíti, miként bánjanak a menedékkérőkkel. A dublini megállapodás szerint a menekülteknek abban az uniós tagországban kell menedékjogot kérniük, amelybe elsőként beléptek.
A Süddeutsche Zeitung tudósításában szintén azt emelte ki, hogy Faeser a javaslattal kapcsolatban történelmi lehetőségről beszélt. Hangsúlyozta a szolidaritás szükségességét, utalva arra, hogy más országoknak is be kellene fogadniuk azokat a menekülteket, akiknek reális esélyük van arra, hogy védettségi rászorultságukat elismerve kérelmüket jogosnak tekintsék,