Tíz évvel ezelőtt Angela Merkel akkori kancellár nehezményezte, hogy az amerikai titkosszolgálat, az NSA a többi között lehallgatta az ő mobiltelefonját is. "Barátok között a lehallgatás nem lehetséges" – fogalmazott akkor a körülményekhez képest meglehetősen visszafogottan Merkel.
Noha azóta egy évtized telt el, a legfrissebb információk szerint ma sem számít rendkívülinek. Erre utal a Die Zeit című tekintélyes hetilap és az ARD közszolgálati televízió Kontraste című leleplező magazinjának az az értesülése, amely szerint a Pentagon a német védelmi minisztériumot is célkeresztjében tartotta. A két német forrás mindezt a közelmúltban kiszivárgott titkos Pentagon-dokumentumok egyikével támasztotta alá.
Ennek lefordított változatában a többi között az állt, hogy a berlini védelmi minisztérium elutasítja a Kínával való együttműködést mindaddig, amíg Kína nem válik átláthatóbbá. Noha a szóban forgó dokumentum azóta törlésre került, a német szerkesztők szerint annak megjelenése egybeesett a többi kiszivárgott Pentagon-dokumentummal, és hitelesnek tűnik.
A dokumentummal kapcsolatban – mint az idézett német források vélekedtek – nem csupán a tartalom érdemelt figyelmet, hanem annak forrása is. A szigorúan titkos minősítésű "SI" forráson keresztül jutott amerikai kezekbe. Az "SI" ebben az esetben "Signals Intelligence"-t, azaz távközlési felderítést jelent. Német értelmezés szerint arra utal, hogy
a dokumentum egy elfogott e-mail vagy pedig a német védelmi minisztérium informatikai rendszereinek feltörése révén juthatott amerikai kézbe.
Német részről hivatalos reakció egyelőre nem hangzott el a dokumentummal kapcsolatban.
A koalíciós Zöldek Pártjának egyik politikusa szerint ennek oka az lehet, hogy az ukrajnai háború miatt Németország nem kívánja élezni a kétoldalú kapcsolatokat, továbbá nem elhanyagolható az a tény sem, hogy maga is függ az amerikai titkosszolgálati információktól.
A Die Zeit és az ARD által megszólaltatott politológus, Gustav Gressel, a berlini székhelyő Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) tagja elítélte az amerikai kémtevékenységet. Felvetette ugyanakkor, hogy valójában mi ennek az értelme. Megítélése szerint az amerikai fél egy olyan információt minősített "szigorúan titkosnak", amelyhez hozzájuthattak volna, ha felhívják a biztonsági kapcsolatok agytrösztjének számító berlini Stiftung Wissenschaft und Politik alapítványt, vagy pedig nagyon udvariasan megkérdezik az védelmi minisztériumot.
Mindezt megerősíti az ARD beszámolója arról, hogy a szóban forgó dokumentumban az amerikai hírszerzés tisztviselői egy február 20-i találkozóról számolnak be, amely a Boris Pistorius vezette német védelmi minisztérium képvciselői és a kínai fegyveres erők delegációja között zajlott. Ezen a kétoldalú együttműködés mellett szóba került többi között az ukrajnai háború, illetve a Tajvannal kapcsolatos feszültség.
A Die Zeit és a Kontraste szerint az amerikai kémkedéssel kapcsolatban különösen abszurd az, hogy a német fél hivatalosan is tájékoztatta az Egyesült Államok berlini nagykövetségét a kínai katonai képviselőkkel lezajlott találkozóról.