A tartományok a helyi önkormányzatokkal együtt az elmúlt hónapokban több alkalommal is a központi kormányhoz fordultak a növekvő számú menekültek ellátásának, mindenekelőtt elszállásolásának támogatása érdekében. Korábbi hivatalos adatok szerint az ukrajnai orosz háború kitörése óta több mint egymillió-kétszázezer menekült érkezett Németországba. Közülük egymillióan a háború sújtotta Ukrajnából, míg a többiek elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból.
A helyi hatóságok számára főképp elszállásolásuk a fő gond, több helyütt sátortáborok felállítására került sor. A Funke médiacsoport újságjainak nyilatkozva a belügyminiszter sajátos ellentámadásba keveredett. Nancy Faeser különösnek nevezte, hogy a helyi hatóságok már most, április elején azt állítják, hogy az idei esztendőre előirányzott központi pénzügyi támogatás nem elegendő. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kormány már tavaly "nagyon sok pénzt", 4,4 milliárd eurót bocsátott a helyi hatóságok rendelkezésére. Ezenkívül pedig vállalta az Ukrajnából érkezett menekültek szociális támogatását.
"Erre az évre a szövetségi kormány a tartományoknak és a helyi önkormányzatoknak már előzetesen 2,75 milliárd eurós kiegészítő támogatást ígért" -
– hangoztatta a miniszter. Utalt arra is, hogy május közepén Olaf Scholz kancellár részvételével csúcstalálkozón vitatják meg a menekültekkel kapcsolatos költségeket. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az önkormányzatok rendívül nehéz helyzetben vannak. A helyzeten közösen kell úrrá lenünk – tette hozzá.
Az interjúban a szövetségi belügyminiszter elutasította, hogy korlátozzák a menekültek számát.
"Az emberiességnek nem lehet felső határa"
– érvelt Faeser, utalva arra, hogy Európa szívében szörnyű háború zajlik.
A miniszter szerint a menekültek közül a gyermekeket, illetve a fiatalokat a lehető legjobban kell ellátni, hogy ne kövessenek el bűncselekményeket. A Németországba érkezett több mint egymillió ukrán menekült egyharmada 18 év alatti. Ez tükröződik a bűnügyi statisztikában is.
Ezzel összefüggésben a miniszter utalt arra, hogy a múlt évben több mint 3700 Ukrajnából érkezett fiatalt gyanúsítottak bűncselekmények elkövetésével.
"2021-ben, Putyin háborúja előtt ez a szám alig néhány száz volt"
– tette hozzá a belügyminiszter, aki közvetve a a menekültek által elkövetett bűnözésre utalt egy másik interjúban is. Január végén ugyanis halálos áldozatokat is követelő merénylet szította fel a menekültellenes indulatokat az országban. Schelswig-Holstein tartományban a Kiel és Hamburg között közlekedő regionális vonaton egy késes merénylő rontott rá az utasokra, amikor a szerelvény beérkezett brokstedti vasútállomásra. A merénylő – egy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező, a Gázai-övezetből származó, 33 éves, állítólag mentális betegségben szenvedő palesztin férfi – egy 16 és egy 19 éves fiatalt megölt, és hét embert megsebesített. Szilveszter éjszaka ugyancsak több erőszakos cselekmény történt Berlinben és több más német városban is.
Az ellenzéki konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz az arab világból érkező fiatal migránsokat vádolt az erőszakos cselekmények elkövetésével. A kereszténydemokrata politikus szerint a szilveszteri zavargások egyik fő oka az integráció hiányossága.
A brokstedti késes merénylet kapcsán Faeser most azt vetette fel, hogy rendeljék el a kések tilalmát a tömegközlekedési eszközökön, így a metrón, az autóbuszokon és a vonatokon. Emlékeztetett arra, hogy a replógépekre kés már amúgy sem vihető fel. Nancy Faeser szerint hatékony intézkedés lehetne, ha meghatározott helyeket "fegyvertilalmi övezetté" nyilvánítanának.
Ehhez a biztonsági erők létszámának növelésére lenne szükség, különös tekintettel a helyi érdekű közlekedési eszközökre – jeleníttette ki a miniszter, utalva arra is, hogy növelni kellene a rendőrök számát is. Faeser arra szólította fel a tartományokat, hogy ennek érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.