Interjút adott Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete a Ria Novosztyi hírügynökségnek, amelyben arról beszélt, hogy Magyarország szerepel az oroszok barátságtalan országokat nevesítő listáján, ugyanakkor hozzátette, hogy a párbeszéd csatornái nyitva állnak. "Budapest pragmatikus álláspontot képvisel, amelyet az EU-ban és a NATO-ban szövetségesei nyomására sem ad fel" - mondta többek között a diplomáciai képviselet vezetője.
Mint ismert, az Európai Unió tagjaként eddig is rajta volt hazánk ezen a listán. Erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is egy, a Facebookon külön kiemelt sajtótájékoztató-részletben, hozzátéve, hogy ennek dacára például az energetikai együttműködés a két ország között teljesen zökkenőmentes,
"ahogy azt megerősítettük kedden is, amikor Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelön-helyettesével egyeztettem erről telefonon".
Ugyanakkor némi üzenetértéke lehet annak, hogy az orosz diplomata erre most külön is felhívta a figyelmet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Deák András az InfoRádióban elmondta: a nagykövet megtehette volna, hogy nem hozza most szóba ezt, mégis beszélt róla. Egyébként 2022 márciusában jött ki az oroszok listája a barátságtalan országokról, és ebben az szerepel, hogy az Európai Unió tagállamai. Magyarországot nem nevesítik külön, ahogy más tagállamot sem.
Az azonban, hogy milyen következményei vannak ennek a listának, nem világos – tette hozzá.
"Az orosz kormányzat eddigi intézkedései elég általánosak, például hogy szűkíteni kell a velük való együttműködést, bizonyos engedélyek kellenek bizonyos dolgokhoz, amit a kormány megadhat vagy megvonhat. Ennél sokkal fontosabb listáik vannak az oroszoknak, amik konkrét cégekre vonatkoznak – annak sokkal inkább van tiltó jellege, mert azokkal a vállalatokkal nem lehet együttműködni. E listán viszont magyar vállalatok nem nagyon vannak."
A nagykövettől azt is megkérdezték az interjúban , hogy módosulhat-e a gázársapka miatt a hosszú távú orosz-magyar gázszerződés, arra hivatkozva, hogy állítólag Szijjártó Péter felvetette a módosítás szükségességét. Válaszában a diplomata azt mondta, hogy majd megvizsgálják ezt a kérdést.
"Mondjuk azt, hogy nem zárta ki azt, hogy erről lehet tárgyalni. Összességében általában mind a két ársapka vonatkozásában – tehát a már létező olajársapka tekintetében, és az esetleg a jövőben bevezetendő gázárasapka ügyében – teljesen elutasító az orosz kormány. Effektíve nem tűrik meg, hogy a szerződésben erre való bármilyen utalás szerepeljen, mert akkor felmondja a szerződést."
Az interjúban arról is szó esett, hogy Magyarország nem enged az EU és a NATO nyomásgyakorlásának, ugyanakkor mindvégig megszavazta az oroszellenes szankciókat, és mindez az orosz-magyar kapcsolatokra is ránehezül.
Deák András szerint ez csak egy toposz, mindig elmondják az oroszok, hogy nem kellene megszavazni a szankciókat, mert ez tehertétel, de azért eddig majdnem mindent megszavazott Magyarország. Viszont az, hogy ez így előjött, kicsit azt jelzi, hogy orosz oldalról vannak félelmek. Magyar oldalról ennek kapcsán esetleg Orbán Balázs nyilatkozata említhető, aki aggodalmának adott okot a paksi projekt kapcsán.
"Tehát mindkét oldalról vannak odamondogatások.
Még nem ellenségesek, de megkérdőjeleznek bizonyos dolgokat.
Azt mondanám, hogy egy új retorikai szál fűződött be ebbe a bilaterális viszonyba, ami jelzi, hogy azért a viszony nem teljesen felhőtlen. Itt tartunk most, meglátjuk, hova fejlődik" – összegzett Deák András.
(A nyitóképen: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadja Moszkvában 2022. július 21-én.)