"A török társadalom - van is mire... - folyamatosan panaszkodik. A tavalyi évben 84 százalékos inflációt mértek, az élelmiszer-infláció pedig még ennél is jóval magasabb. Ha megkérdezzük az átlag törököt, azt fogja mondani, hogy több mint 200 százalék volt az infláció" - mondta az InfoRádióban Egeresi Zoltán.
A korábbi években is gyors volt az áremelkedés üteme, 20-25 százalék - ami önmagában is magas, de a 100 százalékhoz közelihez képest pszichológiailag alacsonynak számít -, és ez komoly terhet ró a lakosságra.
"Ha az ember Isztambulban végigmegy az utcán és figyeli, hogy mikről beszélgetnek az emberek, elő fog jönni, hogy drága a kenyér, drága az üzemanyag, a lakbér is megduplázódott, a lakásárak is megtriplázódtak" - ecsetelte az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
A török lakosság szokásai a mindezek miatt rövid idő alatt teljesen átalakultak: a középosztály nem utazik, arányaiban az élelmiszerre tevődik át a fogyasztás hangsúlya, a halasztható kiadásokat eltolták.
"Megindult egyfajta eladósodás is, az emberek hiteleket vettek fel, ezek kamata viszonylag alacsony maradt.
De az életkörülmények az infláció miatt rosszak, és ez a közelgő választások mentén is napi téma" - összegzett a Törökország-kutató. Megjegyezte: már mérséklődik az infláció növekedése az előző évhez képest, ez már csökkenést vetít elő 2023-ra.
A kormány közben béroldalon próbál kompenzálni: megduplázták a minimálbért, a hivatalokban és az egyetemeken is voltak béremelések, valamint "a piac is emel", és ha nem is érik utol a bérek az árakat, Egeresi Zoltán szerint lehet látni, az állam igyekszik az emberek helyzetét javítani.
"Nyilván a megemelt bérek is fűtik az inflációt, de valamit kell adni a választás előtt az embereknek, hogy jobban érezzék magukat" - tette hozzá.
Választások márpedig a földrengés és az árvizek, tehát bármilyen nehézség ellenére lesznek, nem halasztják el a referendumot.
"Felmerült, hogy esetleg eltolják pár hónappal, viszont nem olyan rég Erdogan elnök aláírta, hogy május 14-én megtartják; nyugodtan kijelenthetjük, hogy meg fogják tartani. Az más kérdés, hogy hogyan fogják tudni megtartani, hiszen
főleg a földrengés sújtotta vidékekről rengetegen elmenekültek, valahogy nekik is szavazni kellene."
Ezen kívül is rengeteg kérdés van, amire választ kellene kapni nyolc hét alatt, mutatott rá a szakértő.
"A nagy kérdés az, hogy mi lesz a végeredmény. Ha most megnézzük a közvélemény-kutatásokat, azt látjuk, hogy nagy nehezen hatpárti koalícióba tömörödött az ellenzék egy államfőjelölt mögött, aki a legnagyobb kemalista, szekuláris párt vezetője, Kemal Kilicdaroglu. Ő már két évtizede részese a török politikának, veteránnak minősül, 75 éves lesz a 68 éves Recep Tayyip Erdogannal szemben."
Egeresi Zoltán szerint a kihívó mindenképp a legismertebb ellenzéki politikus, ám nem ő a legnépszerűbb. Ebből a szempontból az ankarai és az isztambuli főpolgármester is megfelelőbb lett volna jelöltnek, de előbbi például nem is indulhatott volna, mert eljárás van ellene, megsértette a választási bizottságot.
"Az biztos, hogy nem lefutott a választás. Kemal Kilicdaroglut a legtöbb kutató többre méri, mint Recep Tayyip Erdogant, de ha nyer, az biztosan nem azért lesz, mert annyival népszerűbb, vagy mert annyira egyesíteni tudná a török társadalmat. Azt ugyanis tudni kell róla, hogy alevi, vagyis
egy síita vallási kisebbséghez tartozó ember egy szunnita többségű országban, ráadásul egy olyan megyéből jön, ahol a lakosság többsége kurd, ott neki felmenői is vannak,
és bár nem teszi a kirakatba ezeket a dolgokat, de mindenki tudja róla" - folytatta Egeresi Zoltán. Ezért szerinte a protest szavazatok juttathatják hatalomba az ellenzéki politikust.
Nem mellesleg úgy véli, Erdogan és kormánya népszerűsége "évek óta negatív spirálban van", és ezen a természeti katasztrófák sem segítettek. Hiába mutatja a török - főleg kormányzati - média, hogy "az elnök ott van a gáton", az emberek tudják, hogy "messze vagyunk attól, hogy ez egy tökéletesen kezelt válságmenedzselés lenne".