Jun Szogjol dél-koreai elnök és felesége Tokió meghívására március 16-17. között Japánba látogat. A Dél-koreai államfő találkozik Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, a csúcstalálkozó célja a történelemi viták és a kereskedelmi háború lezárása lehet.
A találkozót Szongjol történelminek nevezte, dél-koreai államfő 12 éve nem járt a szigetországban.
Dél-Korea a hírek szerint beleegyezett egy arról szóló javaslatba, hogy kártérítést fizessen azon saját állampolgárainak, akik a második világháború alatt japán gyárakban kényszerültek dolgozni.
Ezgy olyan helyzet megoldását hozná el, amely régóta akadályozza a nemzetek közötti kiegyensúlyozott kapcsolatokat: ezt mind a dél-koreai, mind a japán fél áttörésnek tekinti. A koreai áldozatok azonban bírálták a tervet, mondván, hogy nem vonja felelősségre Japánt – írja a BBC.
Japán 1910 és 1945 közt tartotta gyarmati helyzetben a koreai félszigetet. A második világháború alatt 150 ezer koreainak kellett japán bányákban és gyárakban dolgoznia akarata ellenére, nőket pedig bordélyházakba hurcoltak el. A megoldási javaslat ellen a dél-koreai külügyminisztérium épülete előtt tüntettek Szöulban, elítélve a kormány azon tervét, melynek keretében dél-koreai cégek kényszerülnek kompenzálni az erőszakkal munkára fogottakat.
A japán kormány ugyanakkor üdvözölte, hogy már nem tőlük követelnek pénzt:
a korábbi dél-koreai kormányok ugyanis ezt célozták meg.
2018-ban a dél-koreai legfelsőbb bíróság arra kötelezett japán vállalatokat, hogy kártalanítsanak 15 kényszermunka-áldozatot. A vállalatok – köztük a Mitsubishi és a Nippon Steel – azonban megtagadták ezt, ami további ellenségeskedést váltott ki.
A tavaly megválasztott dél-koreai elnök, Jun Szogjol azonban arra törekedett, hogy rendezze a kapcsolatokat Japánnal, az Egyesült Államok másik régióbeli szövetségesével. Az USA mindkét országot sürgette, hogy javítsák kapcsolataikat. Joe Biden amerikai elnök hétfőn "úttörőnek" nevezte a megállapodást. Mind a dél-koreai, mind a japán külügyminiszter örült a döntésnek, Japán pedig reméli,
a két ország közti kapcsolatok javulnak
a hatására, egyúttal arra is utalt, hogy japán cégek is beszállhatnak a kártalanításba.
A javaslat szerint azoknak a dél-koreai vállalatoknak, amelyek egy 1965-ös háború utáni szerződésből hasznot húztak, egy alapba kell befizetniük. A több mint egymilliárd forintnak megfelelő összeget 15 család között osztják szét. A szerződés 800 millió dolláros jóvátételi csomagot tartalmazott támogatások és olcsó kölcsönök formájában,
Japán szerint ez rendezte a gyarmati időszakkal kapcsolatos összes követelést, Szöul azonban ezt régóta vitatja.
Felmerült a háborús bordélyházakban rabszolgasorba taszított koreai "vigasztaló nők" kárpótlásának kérdése is. 2015-ben egyezség született a vigasztaló nők ügyének megoldására, amely egy japán bocsánatkéréssel és egymilliárd jenes alap létrehozásával járt a túlélők számára. Három évvel később azonban diplomáciai vita alakult ki, amikor Szöul megszüntette az alapot.