Törökország lakossága fel van ugyan készülve a földrengésekre, az egy hónappal ezelőtti természeti katasztrófa erőssége és kiterjedtsége azonban mindenkit váratlanul ért. A veszteség tetemes, miután legalább 150 ezer épület omlott össze vagy rongálódott meg komoly mértékben, és az eddigi felmérések alapján további több tízezret kell lerombolni – mondta Egeresi Zoltán. Az ENSZ becslése alapján a károk mértéke a 100 milliárd dollárt is meghaladhatja.
Az első egy-két hét óriási mentési hajrája után most a romok eltakarítása zajlik, amit az újjáépítés fog követni. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatójának elmondása szerint a helyi médiát értelemszerűen a mentés, az eltakarítás és a helyreállítás kérdése uralja, így
a közelgő elnök- és parlamenti választás miatt a török vezetés látványos sikereket akar elérni.
Egeresi Zoltán nem biztos abban, hogy a jelenlegi törökországi médiahelyzetben a földrengés okozta veszteségeket egyértelműen az államfő kontójára fogják írni, és hogy a szavazótábora olyan mértékben kiábrándulna Recep Tayyip Erdoganbó, hogy az a pozícióját komolyan megingassa. Ebben a helyzetben azonban az ellenzéki erők sem a kormányzatot bírálják, hiszen a választók a katasztrófa után teljes összefogást várnak.
Mindazonáltal az ellenzék az elmúlt száz év során először állít közös jelöltet a jelenlegi államfővel szemben. A szakértő úgy véli, ha nem sikerül Erdogannak – az előző választásokkal ellentétben – az első fordulóban 50 százalék fölötti eredményt produkálnia, akkor a második fordulóban nagy valószínűséggel Kemal Kilicdaroglu marad az ellenfele, aki
a protest szavazókkal lehet, hogy le tudja győzni.
Biztos, hogy az elmúlt 10-15 évben ez lesz a legszorosabb választás, most van az ellenzéknek a legnagyobb esélye arra, hogy leváltsa Erdogant – fogalmazott Egeresi Zoltán, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy ezúttal a kurdok jelentik majd a mérleg nyelvét, ha a második fordulóban nem szavaznak.