Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: noha rokonszenvez azokkal, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy "egy teremben foglaljanak helyet az agresszorral, a közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a jelenlévők vitatkozhassanak az agresszor hazugságaival".
Az osztrák parlament elnöke, Wolfgang Sobotka ugyanakkor úgy vélte: "az EBESZ-nek nem feladata rácsapni az ajtót a diplomáciára, hanem ellenkezőleg: közérthető megközelítése és biztonsági koncepciója révén az EBESZ lehet a legalkalmasabb arra, hogy részese lehessen az orosz-ukrán konfliktus megoldásának".
Az üléstől távol maradó ukrán delegáció közleményt adott ki, amelyet Szlovákia küldötte olvasott fel.
A közlemény szerint "a háborús uszítóknak a bécsi közgyűlésen való megjelenése sérti az EBESZ célkitűzéseit", mert véleményük szerint "az orosz küldöttek nem a párbeszéd és az együttműködés, hanem propagandájuk terjesztésének céljából és azért vannak jelen, hogy az elkövetett háborús bűnöket legitimálják, a nemzetközi jog és az emberi tisztesség elveit pedig meggyalázzák".
Amikor az orosz küldöttség tagjai szót kaptak a közgyűlésen, több küldött is úgy tiltakozott, hogy elhagyta az üléstermet.
A tanácskozás kezdete után néhány órával együtt tartott sajtótájékoztatót Ukrajna és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, Mikita Poturajev és Ben Cardin. Poturajev közölte: Ukrajna olyan tervezetet dolgozott ki, melyben azt fogja indítványozni, hogy
ha a jövőben bármely EBESZ-tagállam háborút indítana egy másik tagállam ellen, akkor a támadó tagságát függesszék fel a szervezetben.
Ben Cardin pedig azt mondta: az amerikai delegáció egyetértett azzal, hogy az orosz küldöttséget ki kellett volna zárni a közgyűlésről, továbbá kiemelte, hogy véleményük szerint Oroszországot felelősségre kell vonni az ukrajnai háborúban elkövetett atrocitásokért.
A kétnapos tanácskozásnak helyszínt biztosító Ausztria az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók ellenére arra hivatkozva engedélyezte az orosz részvételt, hogy az EBESZ székhelye is Bécsben van, így a szervezet valamennyi tagállamának képviselőit, köztük az orosz küldöttséget is kötelesek fogadni.
Az orosz részvétel ellen 20 ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada is tiltakozását fejezte ki.
Az EBESZ-nek 57 ország, köztük Ukrajna és Oroszország, valamint az Egyesült Államok is tagja. A szervezetet a hidegháború időszakában hozták létre, hogy párbeszéd alakulhasson ki a Kelet és a Nyugat között. Legfőbb célkitűzései között szerepel a béke elősegítése, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonsági együttműködés. A közgyűlés téli ülésszaka egybeesik az ukrajnai háború első évfordulójával: Oroszország tavaly február 24-én indította meg hadműveleteit Ukrajnában.