Rendkívüli sebességre kapcsolt a kínai diplomácia a február 24-i háborús évforduló közeledtével. A korábbi külügyminiszter, Vang Ji – akit ténylegesen Kína első számú diplomatájának tartanak – a kommunista párt külpolitikai vezetőjévé lépett elő, és ő képviselte országát Münchenben a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán.
Vang Ji, aki München után Budapesten magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel tárgyalt, közben Moszkvába érkezett, ahol a ZDF német közszolgálati televízió szerint orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztet.
Ezzel egy időben Pekingben a január közepén kinevezett új külügyminiszter előzetesen bemutatta Kína globális biztonsági koncepcióját, amit hivatalosan az államfő, Hszi Csin-ping terjeszt elő. Csin Kang a többi között kifejtette, hogy Peking "mélységesen aggódik" az orosz–ukrán konfliktus esetleges kiszélesedése miatt, és közvetve óvott a további fegyverszállításoktól. Megnevezés nélkül bizonyos országokat arra szólított fel, hogy – mint fogalmazott –
ne öntsenek további olajat a tűzre,
ami elemzők szerint egyértelmű utalás az Ukrajnának történő fegyverszállításokra.
A külügyminiszter beszédét ismertető ARD német televízió ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a kínai állami és pártvezetés az elmúlt időszakban az orosz állásponthoz hasonlóan az Egyesült Államokat és a NATO-t tette felelőssé a háborúért.
Münchenben ugyanakkor Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kínát óvta attól, hogy fegyvereket szállítson Oroszországnak. Pekingi beszédében a külügyminiszter utalt a közelgő évfordulóra, és azt hangsúlyozta, hogy Kína továbbra is a béketárgyalásokat kívánja elősegíteni.
Nemzetközi sajtóértesülések szerint erre vonatkozóan
Hszi Csin-ping államfő az évforduló napján politikai megoldást célzó javaslatot fog előterjeszteni
Pekingi beszédében Csin Kang külügyminiszter elutasította, hogy Ukrajnát Tajvannal hasonlítsák össze. Korábban elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint Kína Ukrajna területi sérthetetlenségének hangoztatásával arra törekszik, hogy megerősítse igényét a Tajvani Köztársaságra.
A nemzetközi sajtóban eközben tovább folytatódnak a találgatások arról, hogy a beharangozott kínai békekezdeményezésnek milyen esélyei lehetnek. Az ARD által idézett elemzők szerint csekély az esélye annak, hogy a kezdeményezés sikeres lehet. Mindezt azzal magyarázzák, hogy Kína ugyan semleges szereplőnek tekinti magát, Oroszországgal ugyanakkor stratégiai partnerséget tart fenn, és nem ítélte el az Ukrajnában zajló, a nemzetközi jogot sértő háborút.
A kételyeket növelte, hogy eközben Moszkvában kezdett tárgyalásokat Vang Ji, a KKP külügyi bizottságának igazgatója. A Kínával foglalkozó berlini székhelyű nemzetközi Mercator Intézet szakértője, Mikko Houtari a látogatást annak egyértelmű jeleként értékelte, hogy Kína Oroszország oldalán áll. A szakértő szerint semmiképp nem várható, hogy Peking Oroszországot bíráló álláspontra helyezkedik.
A két ország közötti kapcsolatok mind Peking, mind Moszkva számára kulcsfontosságúak, azokat egy közös világkép és mindenekelőtt az Egyesült Államokkal való szembenállás jellemzi – fogalmazott a szakértő.