A hadkötelezettség megszüntetése óta a Bundeswehr szinte állandóan utánpótlási gondokkal küszködik. A hadsereg létszáma fokozatosan csökkent, az egykori 500 ezer fős Bundeswehrben ma összesen 280 ezer hivatásos, illetve önkéntes katona teljesít szolgálatot. A problémát ugyanakkor súlyosbítja, hogy közülük is sokan idő előtt kilépnek a hadsereg kötelékéből, ami még inkább nehezíti a szárazföldi haderő, a légierő és a haditengerészet dolgát.
Mindez ahhoz vezetett, hogy a Bundeswehr vezetése vizsgálatot kezdeményezett az okok kiderítésére. Ennek során mindenekelőtt az idő előtt távozókat kérdezték. Még a szakértőket is meglepte, hogy
az egyik fő indok a kötelező korán kelés volt.
Azaz fehéren-feketén kiderült, hogy a katonák túlnyomó többségének kedvét nem maga szolgálat, hanem a túl korainak tartott ébresztő szegte.
A Bundeswehr jelenleg érvényben lévő szabályzata szerint a hadsereg katonáit 5.30-kor ébresztik. Pontban hét órakor már puccparádéban kell jelentkezniük osztaguknál a napi szolgálatra. A megkérdezett katonák többsége amiatt panaszkodott, hogy a túl korai kelés rányomta bélyegét egész napos tevékenységükre. A hadsereg vezetői ennek nyomán érezték úgy, hogy erre reagálni kell.
A Redaktions Netzwerk Deutschland (RND) hírszolgálat beszámolója szerint az a döntés született, hogy egyelőre egy hadosztálynál hagyományos korán kelés helyett a kialvással próbálkoznak. A választás az egyik légideszantos zászlóaljra esett, ahol
néhány hónapja az ébresztőt egy órával későbbre tolták,
és ennek megfelelően szolgálatra is egy órával később, azaz nyolc órakor kell jelentkezni. Ezzel szemben maga a szolgálat az eddigi 16.30 óra helyett szintén egy órával később fejeződik be.
A fogadtatás az első értékelések szerint igen kedvező volt. Eberhard Zorn, a Bundeswehr főfelügyelője, egyben a hadsereg legmagasabb rangú tisztje arról számolt be, hogy az idő előtt távozók száma a szóban forgó zászlóaljnál számottevően csökkent. "A kísérletet ki kell terjeszteni" – vonta le a következtetést a főfelügyelő.
Az általános hadkötelezettséget 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg törölte el. Az Angela Merkel vezette kormány olyan módosítást fogadott el, hogy a hadkötelezettséget parlamenti határozattal csakis védelmi helyzetben lehet reaktiválni, ugyanakkor megnyitotta a lehetőséget az önkéntes katonai szolgálat előtt.
A sorkötelezettség visszaállítását mindenekelőtt az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt sürgeti, de az ugyancsak ellenzéki konzervatív CDU/CSU több magas rangú politikusa támogatja azt. Az egyik fő érv az, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Németország ezáltal biztonságosabbá válna.
A közelmúltban lemondott Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter ezt azzal utasította el. hogy egy ilyen vita a jelenlegi helyzetben aligha segít Németországnak. Mindezt elsősorban azzal indokolta, hogy a katonák kiképzése időt vesz igénybe. Ezenkívül nincs elég laktanya, nincs elég kiképző, és nincs elegendő eszköz sem a több tízezer hadköteles képzésére.