A szovjet időkben még Artemivszk nevet viselő település egykor hangulatos, XIX. századi utcáiról és a helyben készült habzó boráról volt ismert. Mostanra viszont már úgy néz ki, mint egy első világháborús csatatér: házait nagy részét rommá lőtték, és a bombatölcsérek között lövészárkok sűrű hálózta fut. Mindenfelé elesett katonák holttestei hevernek.
Az egykor hetvenezres lakosú kelet-ukrajnai kis városért augusztus elsején kezdődött a harc. Az orosz támadók azonban kudarcot vallottak, akárcsak azóta már nagyon sokszor. Az ukránok keményen kitartanak, bár naponta 70-150 embert veszítenek ők is. Az oroszok veszteségei ennél sokkal nagyobbak, mégis mind a két fél úgy harcol, mintha ezen a városkán múlna a végső győzelem.
Pedig Sean Bell nyugalmazott brit légi-marsall szerint Bahmut katonai szempontból jelentéktelen település.
A SkyNews-nak nyilatkozó tábornok úgy vélte, hogy a városnak inkább jelképes értéke lehet. Ez azonban mást jelent az oroszok és mást az ukránok számára.
Moszkva több okból is fontosnak tartja Bahmut elfoglalását. Egyrészt az oroszok abban reménykednek, hogy ezzel elvághatják a Donbaszban védekező ukrán erők több, fontos utánpótlási útvonalát. Másrészt Bahmut ugródeszkát jelenthet a számukra a sokkal fontosabb Szlovjanszk és Kramatorszk birtokbavételéhez. Márpedig ennek a két városnak a megszerzése lélektani szempontból is óriási jelentőségű lenne.
A lassan egy éve tartó "ukrajnai különleges katonai művelettel" még egyetlen fontosabb települést sem tudtak az oroszok meghódítani. A Kijev és a Harkiv elfoglalására tett kísérletek kudarcba fulladtak, az egyetlen megszerzett régiós központot, Herszont pedig pár hónap után visszafoglalták az ukránok. De még az sem sikerült az inváziós erőknek, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonják a két szakadár, kelet-ukrajnai megyét, Luhanszkot és Donyecket. Egyedül Mariupolt tudták megszerezni, bár azt is csak hónapokig tartó iszonyatos ostrom árán.
Nyugati elemzők egybehangzó véleménye szerint Moszkvának úgy kell a siker, mint egy falat kenyér. Mindegy, milyen kicsi, és mindegy, milyen áron, csak végre azt mondhassák: győztünk! Az orosz elnök bizalmi embere, Jevgenyij Prigozsin volt az, aki meglátta Bahmutban a "nagy lehetőséget". Úgy gondolta, hogy ezt a kis várost viszonylag egyszerű lesz elfoglalni és ezzel jelentősen megszilárdíthatja pozícióit Vlagyimir Putyin környezetében. Ugyanakkor remek üzletet is szimatolt a városhoz közeli Szoledár só- és gipszbányáinak megszerzésében. Úgy tűnik, meggyőzte az orosz elnököt, hogy a bahmuti hadműveleteket bízza a Wagner-csoport zsoldosaira. Aztán a feladatra főleg orosz börtönök elítéltjeit toboroztatta, mivel velük úgysem kell elszámolni. Prigozsin ezt gúnyosan az "orosz társadalom öntisztulásának" nevezte.
Tény, hogy a Wagner nem kíméli az újoncai életét. Ahogy Sean Bell marsall mondta: úgy harcolnak, mint az előző két világháborúban. Borzalmas tüzérségi tüzet zúdítanak az ellenségre, majd megindul a mindent elsöprő gyalogos roham. Csakhogy Bahmutban és környékén az ukránok nagyon komoly védelmi rendszert építettek ki, így a támadók és védők naponta pár száz méternyi terület birtoklásáért csatáznak, óriási veszteségek mellett. A Reuters becslése szerint a Bahmutnál összevont ötvenezres zsoldossereg eddig már több mint négyezer halottat és tízezernél is több sebesültet veszített. Csak decemberben naponta 50-100 orosz zsoldos esett el.
Egy Bahmutnál harcoló ukrán katona azt nyilatkozta a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy a géppuskásuk majdnem beleőrült a harcokba. Jól látta, ahogy eltalálta a támadó orosz zsoldosokat, de azok tovább folytatták a rohamozást. Csak később, vélhetően a vérveszteségtől estek össze. A nevének elhallgatását kérő ukrán azt mondta, olyan, mintha zombik ellen harcolnának. Biztosra vette, hogy a Wagnernél bedrogozzák a katonákat a támadások előtt.
Az oroszok tehát egyrészt abban bíznak, hogy Bahmut elfoglalása után befejezhetik a két kelet-ukrajnai megye meghódítását.
Másrészt erkölcsi sikert is remélnek, ami erősítheti az orosz társadalom hitét abban, hogy van értelme a háborúnak - értékelnek elemzők.
Az ukránok azonban más okokból ragaszkodnak Bahmuthoz. Ők minden bizonnyal jól látják, hogy milyen komoly erőket köt le a támadók részéről a Bahmutért hónapok óta folyó csata. Ugyanakkor a város az ukrán ellenállás szimbóluma is lett. Ebben jelentős szerepe volt Volodimir Zelenszkij elnöknek is, aki decemberi, washingtoni látogatásán az ardenneki offenzívához hasonlította a Bahmutért folyó küzdelmet. Mint mondta, ahogy 1944-45 fordulóján kudarcot vallott a náci Németország utolsó nagy háborús erőfeszítése, úgy fog összeomlani az orosz hadsereg is Bahmut alatt.
Amerikai vendéglátói azonban nem egészen értettek ezzel egyet. Jon Finer, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes és Colin Kahl a védelempolitikáért felelős miniszterhelyettes arról próbálták meggyőzni az ukrán elnököt, hogy ne pazarolja tovább a hadsereg erejét Bahmutnál. Inkább fordítsák a figyelmüket a déli frontszakaszra, ahol a hamarosan beérkező új, nyugati fegyverekkel jó eséllyel tudnának támadni. Azt bizonygatták, hogy
az értelmetlen felőrlő csaták helyett modern, gépesített háborút kellene vívni,
amelyben az ukránok a gyorsan mozgó, nagy tűzerejű egységeikkel a lehető legtöbb területet szerezhetnék vissza az oroszoktól. Arra is felhívták Zelenszkij elnök figyelmét, hogy az ukrán hadsereg a legjobb, legképzettebb katonáit áldozza fel Bahmutnál, akikre nagy szükség lenne a későbbi ellentámadásoknál. Ezzel szemben az oroszok főleg hevenyészve kiképzett sorkatonákat küldenek harcba. Az ő elvesztésük viszont nem sokban befolyásolja az orosz hadsereg ütőképességét.
Hogy mi lenne, ha Bahmut elesne? Sean Bell, a brit légierő egyik nyugalmazott légimarsallja szerint lényegében semmi. A városon túl még számos megerősített ukrán védelmi vonal található, amelyekből folytatni lehet az ellenállást. Az sem kizárt, hogy az ukránok is tökéletesen tisztában vannak ezzel, és valójában csak elterelésre használják Bahmutot - mondta a brit szakértő. Közben - megfogadva az amerikaik tanácsait - javában készülnek egy átfogó, déli támadásra. Hasonlóan ahhoz, mint ahogy néhány hónappal ezelőtt Herszont visszavették, illetve még korábban megvédték Harkivot.