A jelenleginél több fegyver szállítására szólította fel NATO főtitkára az észak-atlanti katonai védelmi szervezet tagjait annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is sikerrel vehesse fel a harcot az orosz megszállókkal szemben. Az elsősorban az európai tagállamoknak szóló felhívás alapját az adja, hogy a hidegháborút követő békés évtizedekben nem a haderőfejlesztés tűnt a legfontosabb feladatnak. Az orosz–ukrán háború hatására azonban rá kellett döbbenni, hogy egy nagyobb háború is elképzelhető Európa területén belül is.
Csiki Varga Tamás szerint ha a konfliktus még fél-egy évig elhúzódik, ukrán szempontból nagyon sok múlhat a nyugati szövetségesek fegyveres támogatásán. Az európai államok pedig saját haderejeik megerősítéséhez arra kényszerülnek, hogy részben fokozzák, részben modernizálják a fegyvergyártást. Különösen Kelet-Közép-Európában, ahol az utóbbi években már elkezdődött egy jelentős haditechniai generációváltás.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
nem tartja reálisnak azokat a híreket, amelyek szerint elapadhat az ukrán hadsereg katonai utánpótlása vagy elfogyna a két hadsereg lőszere.
Mint mondta, a két fél a fegyverek beszerzéséhez, gyártásához és használatához eltérő módon áll hozzá, amire jó példa a tüzérség. Ismeretes, az oroszok egy-egy támadás alkalmával nagyon hosszú ideig, nagyon nagy mennyiségű tüzérségi lövést adnak le, elpusztítva a megszállni kívánt terültet, majd ezt követően bevonul a gyalogság. Az ukránok ezzel szemben kevesebb mennyiségű, viszont precízebb tűzcsapást igyekeznek mérni, így ellensúlyozva a mennyiségi hátrányukat – ebben az amerikaiak által szállított HIMARS nagy hatótávolságú, irányított tüzérségi lövedékek játszanak kulcsszerepet – magyarázta a szakértő. Az oroszok viszont nem tudnak a kereskedelmi korlátaik miatt gyártani a nyugatiakhoz hasonló precíziós fegyvereket – ők például Iránból szereznek be csapásmérő eszközöket.
A háború addig fog tartani, ameddig valamilyen politikai kompromisszum nem születik a két oldal részéről – vélekedett Csiki Varga Tamás. Egyelőre azonban mindkét fél azt hangoztatja és mutatja – egyébként teljesíti is –, hogy még több erőforrást hajlandó feláldozni annak érdekében, hogy megnyerje a konfliktust. „Mértéktartó becslések” szerint, ha csak valami drámai nagy változás nem következik be, fél éven keresztül még biztos folyhatnak a harcok – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. „Azt nem állítanám, hogy az idők végezetéig, de
könnyen elképzelhető, hogy nem egy klasszikus békeszerződés zárja majd, hanem egy befagyott konfliktus fog kialakulni”
– jegyezte meg.
Csiki Varga Tamás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy február 24-én, a konfliktus kitörésének első évfordulóján az oroszok egy átfogó offenzívával megpróbálják megváltoztatni a háború menetét.