Számítani lehetett arra, hogy Oroszország a haderő diszlokációjának, tehát földrajzi telepítésének, illetve az erők összetételének megváltoztatásával reagálhat – mondta Csiki Varga Tamás azzal kapcsolatban, hogy az orosz védelmi miniszter a héten több védelempolitikai változást is bejelentett Finnország és Svédország küszöbönálló NATO-csatlakozása miatt. Szergej Sojgu, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetői kollégiumának tanácskozásán szólaltak fel.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az orosz elnök azon szavait azonban mindenképp túlzásnak tartja, hogy a NATO egész hadereje Ukrajnát támogatná, hiszen az észak-atlanti szövetség államai nem állnak hadban. Az, hogy eszközöket, információs (hírszerzési) támogatást biztosítanak, az tagállami, nem pedig NATO szinten dől el, vagyis minden ország maga dönt arról, hogy bilaterálisan mit tud, vagy akar biztosítani Kijev számára – magyarázta a szakértő.
Csiki Varga Tamás arra is kitért, hogy a Putyin–Sojgu találkozó alkalmával az orosz haderőnek egy jelentős fejlesztésének vízióját is felvázolták, aminek egyik központi eleme, hogy a fegyveres erők létszámát másfél millió főre kívánják növelni, 695 ezer szerződése állományú katonával.
Arra a kérdésre, hogy vajon a jelenlegi készültségben meddig bírhatja az orosz gazdaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott: egy háborút kétféleképpen lehet vívni: mennyiségi, vagy minőségi fölénnyel. Meglátása szerint az utóbbit nem tudták kivívni az oroszok a hadműveletekben, úgyhogy előbbi lehet az, amivel ellensúlyozni tudnak. Alacsony fejlettségi szinten pedig viszonylag sokáig bírhatja Oroszország, miután az erőforrásai nagyok – tett hozzá.
Mindez azt is magában foglalja – folytatta a szakértő –, hogy ameddig Ukrajna rendelkezik modern eszközökkel, jó a hadvezetés, tehát nem követnek el katonai hibákat, és mind a haderő, mind a lakosság morálja erős, addig nagyon komoly veszteséget fognak az oroszok elszenvedni, és legfeljebb olyan minimális eredményeket tudnak elérni, mint amilyenek Kelet-Ukrajnában voltak láthatók idén – fejtette ki Csiki Varga Tamás.
Ami az előrejelzéseket illeti, a szakember szavai alapján a háború valószínűleg jövő év nyaráig eltart, hacsak nem következik be valami váratlan, előre nem látható fordulat. Szerinte vagy az tudja eldönteni a konfliktus sorsát, ha az ukránok nem kapnak minőségi fegyvereket, vagy, ha az orosz politikai vezetésben gyökeres változás áll be, és lemondanak a céljaikról.
Megjegyezte azt is, ha bármilyen oknál fogva Putyin kikerülne a hatalomból – aminek egyébként jelenleg nem látszanak a jelei –, az sem jelenti feltételen azt, hogy az utódja szakítana a háborús célokkal.