Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta: az elmúlt években elég jelentős volt az ukrán gazdaság növekedése, függetlenül attól, hogy 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállása miatt, komolyabb visszaesést tapasztalhattak. Ez a lendület azonban a februári invázió után megtört. Míg tavaly a GDP 200 milliárd dollár környékén alakult, az idén, az előrejelzések alapján, már csak 150 milliárd közelében várható. Ez egyébként a 2020-as szintnek felel meg – tette hozzá az elemző.
Az államadósság is jelentősen megnőtt a tavalyi évhez képest. Az előrejelzések alapján a 2021-es 48,9 százalékról az eladósodás a GDP 72 százalékra fog megemelkedni – folytatta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője.
Az infláció ugyancsak jelentősen megugrott. Míg tavaly novemberben 10,3 százalék volt a fogyasztói árindex Ukrajnában, ez az idén októberben már elérte a 26,6 százalék, vagyis több mint 16 százalékos a pénzromlás növekedése.
Szigethy-Ambrus Nikoletta arról is beszélt, hogy jelentősen átalakult az ukrán külkereskedelem szerkezete és mennyisége. A legnagyobb visszaesés a háború kitörését követő két hónapban volt tapasztalható. Ezután május és augusztus között viszonylagos emelkedés volt megfigyelhető, bár még így is negatív a külkereskedelmi egyenleg, vagyis több az Ukrajnába behozott, mint az onnan kivitt áru.
A szakértő megjegyezte, hogy függetlenül a Krím-félsziget megszállásától, a háború kitöréséig elég magas volt az Oroszországgal folytatott külkereskedelem. Ez az invázió után azonban érthetően lecsökkent. Ugyanakkor Kínával, Németországgal valamint az Európai Unió államaival továbbra is magas és várhatóan a jövőben is az marad – hangsúlyozta a kutató.
A kivitel szerkezetét a háborús helyzet alakította át, hiszen az ország a mezőgazdasági termékekből kevesebbet tud előállítani és exportálni.
A háború az ukrán költségvetést is átformálta, hiszen jelentősen megemelkedtek a katonai kiadások – hívta fel a figyelmet. Bár a védelmi költések, a Krím elleni orosz támadás miatt 2014 óta folyamatosan nőttek, a februári inváziót követően ez komoly mértékben tovább emelkedett. Az idei évre vonatkozó becslések szerint Kijev havonta átlagosan 4,4 milliárd dollárt fordított katonai célokra, ami lényegesen magasabb összeg a korábbi évekhez képest. Várhatóan ez még tovább fog emelkedni a háború eszkalálódásával.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az invázió miatt milyen óriási veszteségek érték az ország épületeit, iparát és infrastruktúráját – közölte a Oeconomus elemzője. A lakóépületekben eddig több mint 50 milliárd dollárnyi kár keletkezett, az infrastrukturális károk mértéke pedig meghaladja a 35 millió dollárt. Az októberi időszak volt a legpusztítóbb, amikor az oroszok az energetikai létesítményeket támadták. Ekkor további kétmilliárd dollárral nőtt az addigi 3,6 milliárdos rombolás értéke.
Persze a legnagyobb veszteséget a menekültek, a halottak és a sebesültek jelentik Ukrajnának. Az ENSZ november végi adatai szerint
eddig 15 591 979-en döntöttek úgy, hogy elhagyják Ukrajnát,
ugyanakkor jelentős azoknak is a száma, akik időközben már visszatértek az országba. Ők majdnem nyolcmillióan vannak, és nagyjából ugyanennyien kértek menekültstátuszt Európában. Ugyanakkor nagyon sokan választották azt a módot, hogy a harcok miatt nem külföldre, hanem az ország békésebb vidékeire költöznek. Így Ukrajna nyugati megyéiben mintegy hétmillió a belső menekültek száma.
A háború polgári áldozatainak tekintetében is csak becsléseink vannak – közölte Szigethy-Ambrus Nikoletta –, hiszen ezeket még nem tudták teljes mértékben feltárni. November 28-ig 6655 személy hunyt el a harcok miatt. Ebből 419 gyermek volt, a sebesültek száma pedig ennél lényegesen magasabb: 10 368, akik közül 769 a gyerek.