A szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) által elfogadott koalíciós program a háború nyomán gyakorlatilag teljes egészében átértékelődik – mondta az Infostartnak a Budapesti Covinus Egyetem tanára, Kiss J. László. A Németország-szakértő szerint a programba új hangsúlyok, új teendők kerültek.
A szakértő értékelése szerint a Német Szövetségi Köztársaság történetében ilyen mértékű cezúra, ilyen mértékű politikai paradigmaváltás még nem történt. Gyakorlatilag egy új korszak meghirdetésére került sor, ami a politikai kultúra megváltoztatását is jelenti. Mindez a kül-, a biztonság- és az energiapolitika megváltoztatását vonja maga után, ami azt jelenti, hogy Németország a pacifizmustól eljut a fegyverhasználatig, egy háború sújtotta ország támogatásáig. Egészen odáig, hogy
Németország egyes megfogalmazások szerint vezető katonai szerepet kíván vállalni.
A liberális Németország, az export világbajnoka példátlan, a legszélesebb területeket átfogó, Oroszország elleni szankciópolitika támogatója lesz – mondta Kiss J. László. Ez azt jelenti, hogy a háború következtében egyrészt megkérdőjeleződik az eredeti koalíciós szerződés megvalósítása, másrészt elsősorban a kül- és biztonságpolitikában példátlan paradigmaváltásra kerül sor. Ennek kommunikálása a szakértő szerint egyáltalán nem volt egyszerű.
Az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció egy új eladósodási politikát folytat.
A megnövekedett kiadások miatt a költségvetési fegyelmet gyakorlatilag nem lehet betartani, noha a szigorú fiskális politika. korábban a német politika "védjegye" volt.
Ugyanakkor nem csupán a koalíciós szerződés áthangolása jelent problémát, hanem a koalíciót alkotó pártok közötti különbségek kiéleződése is. A szakértő szerint a szabad demokrata FDP veszített legtöbbet identitásából. Erre utal az is, hogy az a liberális pénzügyminiszter, Christian Lindner kérte a Bundestagot adósságfelhatalmazásra, azaz az eredetileg előirányzott jóval nagyobb hitelösszegek felvételére, aki eddig a szigorú költségvetési politika megtestesítője volt. És mindez annak ellenére történt, hogy az úgynevezett adósságféket az eredeti koalíciós szerződés is tartalmazta.
A koalícióban mélyülő törésvonalak vannak, az FDP támogatottsága jóval 10 százalék alá esett, ami egyben azt is jelenti, hogy a koalíciónak jelenleg már nincs többsége.
A Németország-szakértő úgy véli, mindenképp említést érdemel ugyanakkor, hogy a koalíció működésének egyik legfontosabb, elsősorban a szociáldemokratáknak és a zöldeknek tulajdonítható eleme egy nagyon ambiciózus szociális program. A sorozatos válságok közepette ezt jelzi a társadalmi kohézió, a társadalmi összetartás erősítése – mutatott rá a szakértő, példaként hozta fel a munkanélküliek támogatását célzó Hartz-IV rendszer felváltását egy új, nagyobb támogatást nyújtó rendszerrel. De ide sorolható a 12 eurós óránként minimálbér vagy a 9 eurós kedvezményes nyári tömegközlekedési bérlet bevezetése.
Ugyanakkor a koalíció nagy hibákat is elkövetett. Ilyen például a nagyobb gázimportőr vállalatokat sújtó terhek egy részének gázilleték formájában az adófizetőkkel történő megfizettetése, amit később korrigált. Vitát okozott a koalíciós partnerek között az atomerőművek további működtetésének kérdése.
A politika lényegében folyamatos válságkezeléssé vált.
Ugyanakkor a koalíciós pártok tudatában vannak annak, hogy a szociális béke csakis úgy tatható fenn, ha a tehercsökkentési csomagok – amelyekből eddig három volt – működnek.
Kiss J. László emlékeztetett arra is, hogy az állampolgárok, de főként a vállalatok javára egy 200 milliárd eurós támogatási programot fogadtak el, amit nem egyeztettek a többi országgal, és ez feszültséget okozott. Elsősorban Franciaország és Spanyolország értékelte úgy, hogy Németország egyoldalú, a német ipar kizárólagos támogatását célzó, gyakorlatilag versenyelőnyöket jelentő politikát részesíti előnyben.
A szakértő utalt a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére előirányzott 100 milliárd eurós támogatásra is, ami szintén némi feszültséghez vezetett a német–francia kapcsolatokban. A német kormány ugyanis mindenekelőtt amerikai fegyverek, F-35-ös vadászgépek vásárlását jelentette be, miközben a franciák nehezményezik, hogy mindez a közös európai fegyverbeszerzési kooperáció lelassulásához vezetett. "Összességében a francia–német kapcsolatos némileg gyengültek" – értékelt a szakértő.
Kiss J. László utalt arra, hogy a német kormánykoalíció nagy feladata a függőségek leépítése, ami Oroszországgal szemben gyakorlatilag már a végpontjához érkezett. Kínával szemben viszont nagyon nehéz, hisz egész iparágak, nagy német ipari zászlóshajók, mint például a BMW vagy a Volkswagen, függnek a kínai piactól.
A Corvinus tanára hangsúlyozta azt is, hogy a paradigmaváltások érintik a külpolitika lényegét is. A korábbbi Merkel-korszak külpolitikája egy pragmatikus, érdekközpontú, a gazdaságra nagy súlyt helyező politika volt. Most viszont egy moralizáló, értékalapú külpolitika, illetve külgazdasági politika érvényesül, ami természetesen némi ellentmondásokkal, a koalíciós pártok, elsősorban az SPD és a Zöldek Pártja közötti súrlódásokkal is együtt jár.