Olaf Scholz kancellár hárompárti kormányának elsősorban az energiaválság súlyos következményeivel kell megküzdenie, közben ugyanakkor egyre több koalíciós viszály nehezíti a dolgát. Az atomerőművek működésének meghosszabbítását illetően a három párt már elásta a csatabárdot, most azonban a gazdagok megadóztatásának terve és a vitatott honosítási refom hevíti a kedélyeket.
A közelmúltban a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD állt elő azzal, hogy az energiaválság terheinek csökkentése érdekében az eddiginél nagyobb mértékben adózzanak a magas jövedelműek. A Zöldek Pártja támogatásáról biztosította a szociáldemokraták indítványát, amellyel most a legkisebb koalíciós párt, a liberális Szabad Demokrata Párt a leghatározottabban szembehelyezkedett.
Először az SPD elnöke, Lars Klingbeil sürgette a jobb módúak nagyobb mértékű megadóztatását, most pedig a Die Welt című lapnak adott nyilatkozatában a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője erősítette meg ezt. Achim Post azt hangoztatta, hogy
szükség van a válság okozta terhek igazságosabb elosztására.
A szociáldemokraták javaslata kedvező fogadtatásra talált az úgynevezett gazdasági bölcsek körében. A mindenkori kormányt tanácsokkal ellátó, a legtekintélyesebb gazdasági szakértőkből álló bölcsek tanácsa úgy vélekedett, hogy szükség van az állam által elhatározott tehercsökkentési intézkedések részleges külső finanszírozására. A testület ennek kapcsán karolta fel az SPD indítványát, hangoztatva, hogy szükséges a legmagasabb adókulcs "időben szigorúan korlátozott" megemelése.
A Zöldek Pártja úgy értékelte, hogy a terhek viselésének rendkívül egyenlőtlen elosztása jelentős mértékben veszélyezteti a demokratikus összetartást.
"Épp ezért az erősebb vállakat jobban kell terhelni a válság költségeinek finanszírozásában" – fogalmazott a párt.
A szabad demokrata FDP ugyanakkor a leghatározottabb tiltakozását fejezte ki a koalíciós partnerek indítványával szemben. A liberális párt szerint elengedhetetlen a terhek csökkentése, a javasolt adóemelés ugyanakkor a középosztály arculcsapását jelentené.
Csatlakozott a liberálisokhoz a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU is. A párt pénzügyi szakértője szerint a javasolt adóemelés komoly veszélyt jelentene a munkahelyek szempontjából.
A jelenlegi helyzetben a terhek csökkentéséről, nem pedig újabb terhekről kellene vitázni
– hangoztatta a szakértő.
Nincs megegyezés az állampolgárságról sem
Mindezzel párhuzamosan tovább éleződtek a koalíciós ellentétek az állampolgársági törvény tervezett reformjával kapcsolatban is. A szociéldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser által előterjesztett indítvány előirányozza az állampolgárság eddiginél gyorsabb megadását a Németországban élő külföldiek számára. A javaslat szerint az eddigi nyolc évet öt esztendőre kell lerövidíteni, sőt "különleges érdemek" esetén ez az idő akár három évre is csökkenthető. A miniszter külön említette az úgynevezett vendégmunkás generáció honosítását.
Kiállt belügyminisztere javaslata mellett egy berlini rendezvényen Olaf Scholz kancellár is. Szerinte szükség van a reform útjában álló törvényi akadályok csökkentésére és ezzel párhuzamosan a választásokon való részvétel jogának biztosítására is. A gazdasági bölcsek tanácsa ugyancsak támogatásáról biztosították a javaslatot.
A kormánykoalíciós pártok közül a liberálisok elutasították a tervezett reformot. Az FDP szerint előbb a Németországban élő külföldiek integrációjára és az ahhoz szükséges feltételek teljesítésére van szükség, az állampolgárág biztosítása csak ezután következhet.