Kétnapos ülést tart Lengyelországban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. A tanácskozáson Oroszországot az állandó EBESZ-nagykövete képviseli, mivel Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek Lengyelország nem adott vízumot.
"A realitás az, hogy Oroszország nélkül nincs európai biztonság, tehát nem ignorálhatjuk, akármit is lesz Ukrajnában" – mondta az InfoRádiónak Demkó Attila. A Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője szerint Ukrajnában egy kiprovokált, indokolatlan háború van, de ettől függetlenül beszélni kell az oroszokkal. Megjegyezte: lesz orosz képviselő Lengyelországban, tehát ilyen értelemben a párbeszéd nem lehet gond.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, így ellentmondásosnak tűnik tárgyalni a biztonság feltételeiről az európai partnerek és a Moszkva között. A biztonságpolitikai szakértő szerint ennek erkölcsi oldala, hogy Oroszország agresszor, a gyakorlati oldala pedig, hogy
előbb-utóbb békét, vagy legalábbis fegyverszünetet kell teremteni.
Politikai jelzés, hogy nem engedik be az EBESZ ülésére az orosz külügyminisztert a lengyelek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról is beszélt, hogy már nem állíthatók helyre az orosz–nyugati kapcsolatok, és borús képet festett a jelenről. Azt is mondta, Moszkvának volt olyan elképzelése, hogy a NATO és Oroszország dolgozzon ki egy "különleges biztonsági státuszt" Ukrajna számára, és az oroszok talán most is hajlandók lennének erre.
Demkó Attila szerint az oroszok hajlanának egy olyan megállapodásra, amibe Ukrajna is belemenne, és
az amerikaiak is próbálják figyelmeztetni az ukránokat, hogy a háborút katonailag nem tudják megoldani.
A biztonságpolitikai szakértő szerint túlzás lenne kijelenteni, hogy megszakadtak a nyugati–orosz kapcsolatok, mert bár szörnyű a háború, de a kapcsolatok vissza tudnak épülni. Ez mindkét félnek érdeke, hiszen Oroszország nukleáris hatalom és hihetetlen mennyiségű ásványkinccsel rendelkezik.
Oroszországgal az igazi gond szerinte, hogy területeket is szeretne.
Ha olyan ultimátummal kezdték volna, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tag, ne legyen EU-tag, és adják vissza az orosz kisebbség jogait, akkor talán nincs is háború.
Ehelyett teljes körű támadást indítottak Ukrajna ellen, és meg akarnak tartani egyes területeket. "Így hiábavalók ezek a javaslatok, de mutatják az orosz kompromisszumkészséget" – mondta Demkó Attila.
A "különleges biztonsági státusz" jelentése azonban továbbra is kérdéses, hiszen a "különleges katonai művelet" is mást jelent az oroszoknak. A részletek a tárgyalásokon dőlhetnének el, de valószínűleg Oroszország megelégedne azzal, ha Ukrajna nem lenne a NATO tagja. A közvéleménynek valamit viszont el kell adni győzelemként – mondta a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője.