A jelentősebb globális makrogazdasági folyamatokat havonta véleményező londoni székhelyű Consensus Economics, amely több mint 700 közgazdasági elemző 115 országra kiterjedő jelzéseit rendszerezi, a Financial Times által közzé tett legfrissebb összevont anyagában optimistább képet közölt a következő hetek-hónapok várható európai gazdaság helyzetéről, mint akár egy hónappal ezelőtt.
Az elmúlt hetek borús véleményeinek módosulásához szakértők szerint
- a vártnál jóval enyhébb őszi időjárás,
- az európai kormányok elszánt intézkedései, beleértve mindenekelőtt érzékelhető nagyságú pénzügyi támogatások bevetését,
- valamint mindezek nyomában is a gázárak piaci csökkenése
egyaránt hozzájárult.
Néhány hete még az Európai Bizottság is viszonylag sötét képet festett őszi gazdasági előrejelzésében, recessziót valószínűsítve a téli hónapokra az eurózóna országaiban, és a korábbiakhoz képest példátlan (0,6 százalékos) gazdasági visszaesést jósolva a zóna állapotára döntő hatással bíró német gazdasági esetében.
Az akkor Brüsszelben közzétett várható makrogazdasági mutatók 0,5 százalékos gazdasági szűkülést jósoltak az idei év utolsó és 0,1 százalékos további csökkenést 2023 első negyedévére, miközben Paolo Gentiloni, a testület gazdaságpolitikai biztosa arról beszélt, hogy az energiaárak korábbi egekbe ugrása és nyomában az infláció elszabadulása – párosulva a közvetlen szomszédságban zajló háború folyamatos eszkalálódásával – „nagyon komoly kihívást” jelent az európai nemzetgazdaságok számára.
Az akkori pesszimista várakozásokban jobbára osztoztak a nagyobb gazdasági elmezők is. A brit gazdasági lap megjegyzi, hogy szeptemberben még a Berenberg Bank vezető közgazdásza, Holger Schmieding például 2,1 százalékos gazdasági visszaesést jövendölt 2023 közepéig az eurózóna országaiban, nem utolsó sorban az akkor még 220 euró/kilowattórás energiaköltségre alapozva számításait.
Az amszterdami gázár azonban időközben 110 euró alá esett, és egyelőre nem is ment fölé, ezért legfrissebb becslésében már Schmieding is 1,6 százalékra mérsékelte az esetleges gazdasági csökkenést.
Összességében, a Financial Times szerint a Consensus Economics hétvégén közzé tett kombinált előrejelzése immár felfelé kerekítette az eurózóna 2022 egészére valószínűsített gazdasági növekedését:
júliusban még 2,7 százalékot vártak csak, most viszont már 3,2 százalékot is elérhetőnek nevezték.
„Recesszió az euróövezetben most kevésbé tűnik valószínűnek, mint attól korábban tartottunk” – idézte ennek kapcsán a brit lap Susannah Streetert, a londoni Hargreaves Lansdown vezető szakértőjét, aki szerint az országcsoport láthatóan kellően felkészült, hogy ki tudjon védeni egy súlyos téli energiaválságot.
Sokat nyomott latba az is, hogy az európai energetikai ügynökség, az ENTSO-E adatai szerint Európa húzógazdaságaiban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban a hónap első heteiben – a 2017-2021-es hasonló átlagokhoz képest – közel harmadával csökkent a gázfogyasztás.
Enyhített korábbi negatív előrejelzésén a Goldman Sachs is: nyáron még 1 százalékos csökkenést jósolt, most már csak 0,7 százalékról beszél. Mint vezető európai közgazdásza, Sven Jari Stehn fogalmazott, lassulás azért így is várható, de ez már csak „sekélyes recesszió” lesz szerinte, hála az alacsonyabb gázáraknak, nagyobb készleteknek, kormányzati pénzügyi programoknak.
Visszatérő elem ugyanakkor a nagy elemző műhelyek előrejelzésében, hogy további
erőfeszítésekre lesz még szükség, ha Európa 2023-24 telén is el akarja kerülni az energiaválságot és nyomában a testesebb gazdasági visszaesést.
Végül is az idei télre való felkészülést kezdetben még orosz gázszállítások is megalapozták, amikre azonban jövő ilyenkor nagy valószínűséggel nem lehet majd számítani.