Nyitókép: MTI/AP/DPA/Daniel Bockwoldt

Újabb német kormányvita: behajózhat-e Kína a hamburgi kikötőbe?

Infostart
2022. október 29. 13:57
Ezúttal nem az atomerőművekről, hanem a hamburgi kikötővel kapcsolatos tervekről vitázik a német kormánykoalíció. Pontosabban arról, hogy egy kínai állami vállalat bekapcsolódjon-e a kikötői terminál fejlesztésébe. A két kisebbik koalíciós párt a kínai befolyástól tart, míg a szociáldemokraták és személy szerint Olaf Scholz kancellár a kínai szerepvállalás híve.

A Cosco nevű kínai állami hajózási konszern részesedést szeretne Európa második legnagyobb kikötője konténertermináljában.

A szociáldemokrata SPD-vel szemben a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP mostanáig ellenezte ezt, attól tartva, hogy a kínai vállalat meghatározó részesedéshez jut. A két párt, illetve az általuk vezetett minisztériumok szerint el kell kerülni minden fajta kínai befolyást.

A legfrissebb értesülések szerint kompromisszum körvonalazódik. Ennek lényege az lenne, hogy a Cosco az általa óhajtott 35 százalékos részesedés helyett 25 százaléknál kisebb, 24,9 százalékos részesedéshez jutna. Ez pedig azt jelentené, hogy kisebbségi részvényesként nem rendelkezne semmilyen tartalmi befolyással a Tollerort cég vezetőségében.

A kancellári hivatal mindeddig a Cosco bekapcsolódásának legfőbb híve volt, a koalíciós pártok, illetve a szakminisztériumok ellenállása nyomán azonban a hírek szerint belement a kompromisszumba. A kínai állami közreműködést elsősorban az egyaránt zöld párti vezetésű külügy- és a gazdasági minisztérium ellenezte. Mindkét tárca azon a véleményen volt, hogy akár a legcsekélyebb kínai közreműködés sem jelent jó megoldást. De csatlakozott az ellenzők táborához a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU is.

Omid Nouripour, a Zöldek Pártjának elnöke szinte az elutasítók táborának legfőbb érvét foglalta össze, amikor az orosz földgázzal való tapasztalatokra hivatkozott.

"Meg kell értenünk végre, hogy a kritikus infrastruktúra nem kerülhet egy olyan ország kezébe, amely szemrebbenés nélkül kész arra, hogy függőségünket politikai célokra használja fel"

– fogalmazott a pártelnök.

A Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának szintén zöld párti elnöke ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy stratégiai beruházók akár a legcsekélyebb részesedéssel is aránytalanul nagy befolyásra tehetnek szert a különböző cégekben. Anton Hofreiter utalt arra is, hogy egy ilyen részesedés egyben az információkhoz való hozzájutást is lehetővé teszi. Ebből kiindulva megfontolandónak nevezte, hogy egy diktatórikus rezsim egy állami konszern közreműködésével infrastruktúrát vásároljon.

A liberális Szabad Demokrata Párt elnökhelyettese helyes irányba tett lépésnek nevezte, ha a kínai konszern csak kisebbségi részesedéshez jutna. Johannes Vogel szerint nem szabad naivnak lenni, és nem lehet gyengeséget mutatni.

"Kína számára stoptáblát kell felmutatni"

– hangoztatta az FDP politikusa.

A kínai állami hajózási vállalat már korábban jelezte, hogy részt venne a HHLA (Hamburger Hafen und Logistik AG) néven ismert német logisztikai és szállítási vállalat által működtetett kikötő fejlesztésében. Hangsúlyozta azt is, hogy 35 százalékos részesedésre törekszik.

Mivel azonban kritikus infrastruktúráról van szó, szükséges a német kormány jóváhagyása. Értesülések szerint több európai uniós tagország fenntartásait fejezte ki a tervezett kínai közreműködés miatt.

Olaf Scholz kancellár – aki 2011 és 2018 között Hamburg főpolgármestere volt – visszautasította a bírálatokat.

Scholz egy nagyobb gazdasági elegáció élén a jövő héten Kínában tesz látogatást.